A városlakóknak több kihívással is meg kell küzdeni: többek között a stressz, a zaj, a légszennyezés, a magány és a lakásokba beáramló minimális napfény is hozzátartozik, hogy a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államok városlakói 39 százalékkel nagyobb eséllyel lesznek depressziósok, mint például a vidéki, zöld területen élők. De mint kiderült, egyes városi területek jobbak, mint mások.
A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a külvárosokban élők nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak, mint a városközpontokban élők.
A kutatók azt akarták kideríteni, hogy az épített környezet mely tényezői a legfontosabbak a pszichológiai jólét szempontjából, hogy a városokat a későbbiekben jobban és praktikusabban lehessen tervezni úgy, hogy azok fenntarthatóak legyenek és a mentális egészséget is támogassák.
Ez is érdekelhet: Egy új tanulmány kimutatta, hogyan hat a testmozgás a memóriára
Gépi tanulási eszközök segítségével megvizsgálták az összes dániai épületről készült műholdas felvételeket az elmúlt 30 évből (1987-2017), majd a kutatók különböző kategóriákba sorolták őket magasságuk és a helyi népsűrűség alapján.
Az így kapott térképet egyesítették az egyéni lakcímekkel, valamint a dániai egészségügyi és társadalmi-gazdasági nyilvántartásokkal. Ez lehetővé tette, hogy figyelembe vegyék a depresszió kockázatát növelő ismert tényezőket, például a társadalmi és gazdasági státuszt vagy a mentális betegséggel diagnosztizált embereket – írták a kutatók a The Conversation cikkében.
Mind kiderült, az eredmények nem mutattak egyértelmű összefüggést arra vonatkozóan, hogy a sűrű belvárosi területek hatással lennének a depresszióra. Ennek a szerzők szerint az lehet az oka, hogy a sűrű városközpontok viszonylag több lehetőséget biztosíthatnak a társadalmi kapcsolatépítésre és interakcióra – ami a mentális egészség javára válhat.
Emellett a vidéki területek sem növelik a mentális egészségügyi problémák kockázatát, ahogy a zöld parkokhoz vagy tengerpartokhoz közeli területek sem, függetlenül attól, hogy központi helyen helyezkedik- e el.
Ezzel szemben a társadalmi és gazdasági tényezők figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy legnagyobb kockázat az alacsony lakóterű és egylakásos külvárosokban van – míg a szintén külvárosi, de többszintes épületekben ez a kockázat már nem állt fent.
A tanulmány szerint az eredmények azt mutatják, hogy nagyobb kockázatot jelenthet a mentális problémák szempontjából, ha valaki közepes sűrűségű és alacsony beépítésű területeken, például külvárosi egylakásos lakóövezetekben lakik.
Úgy gondoljuk, hogy a depresszió viszonylag magasabb kockázata, amelyet az alacsonyan épített külvárosokban találunk, részben a hosszú autós ingázásnak, a kevesebb nyilvános szabad területnek és a nem túl sűrűn lakott területnek tudható be, amely lehetővé tenné a különböző kereskedelmi boltok megnyitását, ahol az emberek összegyűlhetnek – például boltok, kávézók és éttermek
– írták a kutatók.