Egy új tanulmány megvizsgálta, milyen messzire jutottak el a különböző űreszközökön kiküldött jelek a galaxisban, és mikor számíthatunk válaszra.
A Publications of the Astronomical Society of the Pacific című folyóiratban megjelent tanulmányban a NASA által kiküldött szondákat – köztük a Voyager-1 és Voyager-2, a Pioneer-10, a Pioneer-11 és a New Horizons űrszondát – vizsgálták, legfőképpen azt, hogy milyen messzire kerültek el az űrbe küldött jeleik. A kutatócsoport ezután a megnézte, hogy a szondák jelei mely csillagokkal találkoznak majd, és mikor.
Ezek az adások már találkoztak és még találkoznak is más csillagokkal. Így meg van a lehetőség, hogy más naprendszerekben lévő intelligens élet is találkozik a mi földi adásainkkal. Annak meghatározásával, hogy a Voyager-1 adásai mely csillagokkal fognak találkozni, azonosítjuk azokat a helyeket, ahol a lehetséges intelligens földönkívüli élet találkozhat a földi adásokkal, és potenciálisan válaszolhat a Föld felé
– írta a csapat a tanulmányában.
A kutatócsoport szerint az 1977-ben indított Voyager-1 jelei csak 2044-ben érik el az első csillagot, majd a csapat szerint 2341-ig 277 csillaggal fognak kapcsolatba lépni. A Voyager-2 jelzései azonban már elértek egy M-törpét és egy barna törpét, mindkettőt 2007-ben. Visszatérő jelre legkorábban 2033-ban számíthatunk – írják.
A Pioneer-10 adásai szintén találkoztak már egy csillaggal, a Gaia EDR3 2611561706216416413696 jelűvel 2002-ben. A kutatócsoport szerint, ha a fehér törpe körül élne egy fejlett civilizáció, már 2029-ben választ kaphatnánk tőlük.
Hozzá kell tenni: hihetetlen nagy szerencse lenne, ha az első jelzett csillagrendszerből már válaszjelet kapnánk. A 24. század közepére a szondák már több száz csillaggal fognak kapcsolatba lépni, ami már jobban megnöveli az esélyeket – bár a szakértők szerint ez még mindig kevés.
Ez is érdekelhet: Tudósok kiszámolták, hogy az emberiség mikor találkozhat leghamarabb a földönkívüliekkel
Ugyan továbbra is valószínűtlen, hogy a szondák jelzései életet tartalmazó bolygókat érjenek el, a kutatócsoport reméli, hogy jó listát készítettek a célcsillagrendszerekről, amelyek fontos elemei lesznek a „technosignatúrák” keresésénél – ezek a feltételezett jelek fejlett technológiai jelenlétére utalnak, és közvetve egy olyan társadalom létezésére, amely képes a technológiáját kommunikációra felhasználni.
Biztosak vagyunk benne, hogy a megkeresett csillagok környező bolygói is találkozni fognak az űrszondák adásaival. Ahogy a sugár egyre távolabb jut más csillagok felé, feltételezhetjük, hogy az egyes csillagok körül keringő összes bolygó is találkozni fog az űrhajók adásaival
– írták a kutatók.