A legtöbben szükségszerűen tartózkodnak egy-egy hotelszobában: a leggyakrabban egy üzleti utazás vagy egy nyaralás az apropója. Persze ilyenkor egy látszólag tiszta szoba fogad minket, de mint kiderült, hiába tűnnek tisztának a szobák, ez közel sincs így – és attól, mert egy szobáért többet fizetünk, még nem feltétlenül tisztább.
Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológiájának vezető oktatója szerint a szobában előttünk tartózkodó vendég már baktériumokat, gombákat és vírusokat hagyott a bútorokon, szőnyegeken, függönyökön és egyéb felületeken. Hogy mi marad meg ezekből a baktériumlerakódásokból, az attól függ, hogy a szálloda személyzete milyen hatékonyan takarítja a szobát – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében.
Hozzátette: a szállodai szobák tisztaságának értékelése általában a látvány és a szagok megfigyelésén alapul — nem pedig a helyiség láthatatlan mikrobiológiáján, ahol a fertőzési kockázatok rejlenek. De milyen baktériumok, bogarak és vírusok bújhatnak meg egy szállodában?
Ez is érdekelhet: Ezt az 7 dolgot mindenképp tegyük meg, miután beléptünk hotelszobánkba
A liftnél kezdődik
Freestone szerint már a szobába lépés előtt is érdemes ügyelni, különösen a szálloda liftgombjaira, amely kiváló helyszín a baktériumok számára, mivel rengeteg ember hozzájuk ér, ami mikroorganizmusokat juttathat a gomb felületére, valamint a nyomkodó vendég ujjaira.
A közös ajtókilincsek is hasonlóak lehetnek, hacsak nem fertőtlenítik rendszeresen őket. Freestone azt javasolja, hogy a kilincsek használata után mossunk kezet vagy használjunk kézfertőtlenítőt, mielőtt étkeznénk vagy csak az arcunkhoz érnénk.
A leggyakoribb fertőzések, amelyeket az emberek a szállodai szobákban összeszednek, a hasi baktériumok – hasmenés és hányás – , valamint a légúti vírusok, például a megfázás és a tüdőgyulladás, és persze a koronavírus.
Freestone szerint a mosdókat és a fürdőszobákat általában alaposabban takarítják, mint a szállodai szobák többi részét, ezért gyakran ezek a legkevésbé fertőzött környezetek.
Shutterstock
Csak óvatosan a távirányítóval
Az ágyban, az ágyneműben és a párnákban is megbújhat néhány nem kívánt látogató. Egy 2020-as tanulmány megállapította, hogy miután egy tünetmentes koronavírusos beteg elfoglalt egy szállodai szobát, több felületen is jelentős vírusfertőzöttség volt mérhető: különösen magas volt a vírusszint az ágyneműben, a párnahuzatban és a paplanhuzatban.
Ezek többségét persze a legtöbb helyen cserélik új vendég esetén, de a takarókat például nem, ami kiváló élőhelyet biztosít a láthatatlan kórokozók számára.
Kevesebb szó esik a szállodai szoba íróasztaláról, éjjeliszekrényéről telefonjáról, vízforralójáról, kávéfőzőjéről, villanykapcsolójáról vagy a távirányítójáról – pedig ezeket a felületeket fertőtlenítik legkevésbé. Ez azért is fontos, mert az olyan vírusok, mint a norovírus, napokig fertőző formában élhetnek a kemény felületeken, akárcsak a COVID-19, a szobaváltások közötti tipikus időintervallum pedig gyakran kevesebb, mint 12 óra.
A puha szövetből készült bútorokat, például a párnákat, székeket, függönyöket és redőnyöket szintén nehéz tisztítani, és a vendégek között a foltok eltávolításán kívül nem feltétlenül kell fertőtleníteni, ezért Freestone azt javasolja, hogy mossunk kezet, ha megérintettük valamelyik felületet.
Shutterstock
Hívatlan vendégek
Ha a baktériumok és a piszkos felületek nem lennének eléggé elviselhetetlenek, akkor még itt vannak a poloskák is. A vérszívó rovarok profik abban, hogy szűk, kis helyekre bújjanak be, és hónapokig táplálkozás nélkül meglegyenek.
Az ágyi poloskák Európában, Afrikában, az Egyesült Államokban és Ázsiában széles körben elterjedtek – és gyakran a szállodákban is ott vannak. Így ha egy szoba tisztának tűnik, még ez sem garancia arra, hogy nem lapulnak benne ágyi poloskák.
Ha véletlen poloskákkal találkoznánk, mindenképp értesítsük a szállodát. Ügyeljünk rá, hogy hogy ne vigyük magunkkal őket a kijelentkezés után, ezért gondosan tisztítsuk meg csomagjainkat és ruháinkat – javasolja Freestone.