Az őskori barlangrajzok segítettek a kutatóknak azonosítani azokat az ősi lényeket, amelyek egykor az emberekkel együtt éltek Eurázsia-szerte. De valoban léteztek unikornisok?
A Cambridge Archaeological Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, David Witelson elmagyarázta, hogy az egyszarvúak kutatása mindennapos volt Dél-Afrikában a gyarmati korszakban. Az európaiak busás jutalomról álmodozva indultak az egyszarvú lófélék keresésére, miután meghallották a helyi bennszülöttek meséit a különös lények létezéséről.
Ez is érdekelhet: Időutazás, egyszarvúak a Holdon és Jézus öccse – a történelem legnagyobb csalásai
Ez az „egyszarvúláz” 1797-ben kapott új lendületet, amikor John Barrow – a Jóreménység-foki államháztartási főellenőr –közzétett egy vázlatos rajzot egy egyszarvúról, amelyről azt állította, hogy egy barlangrajzról másolta le, amivek a Tarka folyó partján találkozott. A rajz óriási felháborodást keltett, a cinikusok azt feltételezték, hogy az állat nem lehetett más, mint egy közönséges orrszarvú.
Nemrégiben a kutatók azonban rájöttek, hogy Barrow rajzán az őslakosok műalkotásaitól idegen, nyugati esztétikum volt látható, és inkább hasonlított a csillámport evő, szivárványt pöfékelő unikornisra, mint bármelyik autentikus afrikai lényre. Tehát az eredeti barlangfestmény valószínűleg egyáltalán nem hasonlított Barrow másolatára, ha egyáltalán létezett.
Ennek ellenére a helyi jelentések továbbra is egyszarvúszerű lényekről számoltak be:
Nagyon nagy vadállat, amelynek egyetlen szarv van a homlokán, ami rendkívül hosszú
– olvasható az egyik bennszülött beszámolója, amelyet Johannes Theodorus van der Kemp misszionárius jegyzett fel 1804-ben.
Witelson mélyebbre ásva ezekben a jelentésekben, megjegyzi, hogy a dél-afrikai egyszarvúakat általában csíkosnak írták le, és kamma néven emlegették, ami megegyezik a Cape Khoekhoe őslakosok „víz” szavával. Miután megvizsgált egy egyszarvú állatot, amely egy sziklafestményen jelenik meg, a tanulmány szerzője megállapította, hogy a lény hasonlít a szan mondák mitikus esőállataira, amelyekről úgy tudni, hogy csíkosak és szarvval rendelkeznek.
Így a kutatás végére úgy tűnt, hogy „dél-afrikai egyszarvú” csupán egy misztikus lény, egy mese.
NYEREMÉNYJÁTÉK! Fizess elő most a Hamu és Gyémánt magazinra, és legyen tied nyereménykönyveink egyike, vagy egy 2 főre, 2 éjszakára szóló wellnesshétvége a harkányi Dráva Hotelbe! Az előfizetői oldal eléréséhez kattints IDE, a játékszabályt pedig erre linkre kattintva éred el!
