Sokan úgy vélik, hogy a leggazdagabb 10 százalék lényegesen okosabb vagy szorgalmasabb az átlagnál. Az elmélet különösen elterjedt az ultragazdagokról alkotott vélemények között, ami miatt sokan a milliárdosoktól várnak útmutatást az élet minden területén. De tényleg intelligensebbek lennének a szerényebb jövedelmű emberekhez képest?
Egy új tanulmány szerint a válasz nem: az elit valójában ugyanolyan, mint az átlag, ami az intelligenciát illeti – hozzá kell tenni, hogy a siker és az intelligencia között van némi összefüggés. A közel 60 ezer férfit vizsgáló tanulmány szerint az intelligencia és a fizetés között erős kapcsolat van egészen addig, amíg a fizetés el nem éri az évi 60 ezer eurót (nagyjából 23,5 millió forint), ahol az összefüggés már elhanyagolhatóvá válik.
Meglepő módon a felső 1 százalékban lévőkről kiderült, hogy potenciálisan kevésbé intelligensek, mint a mögöttük lévők, ami azt jelzi, hogy a kimagasló sikerük valami egészen másnak köszönhetik – állítja a European Sociological Review folyóiratban megjelent tanulmány, amit az IFLScience mutatott be.
Több tanulmány már összekapcsolta az intelligenciát a gazdasági sikerrel, de nem vette figyelembe a legjobban keresők relatív képességeit. A kutatók ezt akarták megvizsgálni: svéd katonai behívókat elemeztek, amelyeken adminisztrálták a személyek kognitív pontszámait, illetve munkahelyeit.
Összesen közel 59 400, 40 év körüli férfit követtek nyomon 11 év munkaerő-piaci adatai, valamint egy sor, fiatalabb korukban végzett kognitív, fizikai és pszichológiai tesztpontszám alapján. Ezeket a teszteket összehasonlították a 35-45 év közötti béreikkel és munkahelyi „presztízsükkel”, hogy összefüggéseket keressenek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kognitív képességek növekedésével a bérezés és a presztízs is növekedett, de a bérek egy felső határánál megállt az összefüggés.
Évi 60 ezer eurónál megszűntek a képességek közötti különbségek a fölötte és alatta keresők között, és az intelligencia pontszámai sem növekedtek tovább. Emellett azt is megállapították, hogy a felső 1 százalék valamivel rosszabb eredményt ért el a kognitív képességeket vizsgáló teszteken, mint a náluk alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők.
Olvasd el ezt is! A csúf igazság I. Erzsébet királynőről – ezért volt fekete az összes foga
A kutatók szerint mindez azt sugallja, hogy bár a nagyobb intelligencia segíthet abban, hogy valaki a magasabb osztályokba kerüljön, amikor a végső pénzügyi sikerről van szó, valószínűleg már kisebb szerepet játszanak a kognitív képességek – az extrán magas béreket keresők pedig még valamennyivel rosszabbul is teljesítettek a kognitív teszteken.
Hozzá kell tenni, hogy a tanulmány több szempontból is korlátozott, különösen a minta sokszínűségének hiánya miatt. Az elemzés kizárólag férfiakat vesz figyelembe, ráadásul Svédországban, így az eredményeket nehezebb átültetni a szélesebb népesség körére.
Mégis: ha valódi intellektuális példaképeket keresünk, akkor azt nem feltétlenül a pénz alapján mérik – még az is lehet, hogy az illető jóval szerényebb képességű.