A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem tudósai közelebb kerültek ahhoz, hogy az agy elvesztett, degenerált vagy beteg részeit a laboratóriumban újranövesszék és átültessék, hogy új életet nyerjenek.

Az egerekbe átültetett emberi agykérgi organoidok (vagy „miniagyak”) nem csak hogy összekapcsolódtak a gazdaszervezet érrendszerével, de a kísérleti alanyok szemébe bevitt fényimpulzusokra is hasonlóan reagáltak, mint a környező agyszövet.

A kutatók több hónapon keresztül egy innovatív képalkotó rendszerrel mérték az organoid elektromos aktivitását, amely a vizuális ingerekre adott integrált választ jelezte.

Ez az első alkalom, hogy a tudósok képesek voltak valós időben igazolni a funkcionális kapcsolatokat egy átültetett emberi agyi organoidban, nagyrészt az implantátumok fejlődésének köszönhetően, amelyek képesek a neurológiai jelzések finom skáláján történő mérésére.

Ez is érdekelhet: Mi a magyarázat az övsömör és a stroke magasabb kockázata között?

A Duygu Kuzum neuromérnök által vezetett mérnökökből és idegtudósokból álló csapat olyan új rögzítő rendszert fejlesztett ki, amellyel egyszerre lehet makro- és mikroszinten is mérni az agyhullámok aktivitását.

A berendezés grafénből készült rugalmas és átlátszó mikroelektródákat használ, amelyeket az agy bizonyos részeibe lehet beültetni. Ez a magasan hangolt technológia pontosan megjeleníti az idegi aktivitás tüskéit mind az átültetett organoidból, mind a környező agyszövetből, amint azok megjelennek.

Kevesebb mint egy hónappal a transzplantáció után a kutatók megállapították, hogy az emberi organoidok funkcionális szinaptikus kapcsolatokat alakítottak ki az egér látókéreg többi részével.

Két hónappal később pedig az idegen szövet még jobban integrálódott a gazdaszervezet agyába.

Korábbi tanulmányok, amelyeket részben ugyanazok a szerzők végeztek a UCSD-n, kimutatták, hogy az egerekbe beültetett emberi miniagyak képesek kapcsolódni az oxigént és tápanyagokat szállító véredényekhez.

Forrás: Science Alert