Szakértők felfedezték a Tejútrendszer közepén elszórtan elhelyezkedő csillagokat, amelyek az ősi galaktikus mag maradványai.

A tanulmányból kiderül, miképp fejlődött galaxisunk a legizgalmasabb és legkaotikusabb időszakában, nagyjából 11 milliárd évvel ezelőtt. A tudosók ezeknek köszönhetően pedig képesek voltak nyomon követni a galaxisok ütközéseit, amelyek megváltoztatták a Tejútrendszert – írja az IFLScience.

Ez is érdekelhet: Ritka látvány: fantasztikusan nézett ki a Tejút a holdfogyatkozás alatt

A rendszer korongja 105 000 fényév átmérőjű és legfeljebb 1500 fényév vastagságú, és még mindig tapasztalható benne csillagkeletkezés. Azonban létezik egy vastagabb korong is, ami a vékony korong nagy részét ugyan befedi, de kisebb sűrűségű. A Tejútrendszer középpontjában pedig egy sávszerű struktúra található, ahol a legősibb csillagok találhatóak.

A csapat az Európai Űrügynökség Gaia műholdjának adatait használta fel a kutatáshoz, amelyeket mesterséges intelligenciával elemeztek.

Ezek a csillagok nagyon fényesek, így a csapat messzebbre láthatott, de ez csak az érem egyik oldala. Ahhoz, hogy a csillagászok megfejtsék egy csillag korát, először megnézik, mennyire szennyezett. A legöregebb csillagok hidrogénből és héliumból állnak össze, és ahogy szupernóvává váltak, szétszórták az összes többi elemet, így minden újabb égitest egyre magasabb fémtartalommal rendelkezik – ebből pedig könnyen ki lehet következtetni a korukat.

Ez is érdekelhet: A Föld legnagyobb teleszkópja a korai világegyetem rádióhullámaira vadászik

A kutatócsport meg is találta azokat a csillagokat, amelyek 12,5 milliárd évnél is idősebbek, és mind 30 ezer fényévre vannak a Tejútrendszer középpontjától. Ezek az objektumok már a korai években is ott voltak, és sokkal többet árulhatnak el az univerzumunkról, mint azt eddig gondolták volna a szakértők.