A világ népességének több mint 90 százalékában ott van a bárányhimlőt okozó vírus. A legtöbb emberen még gyermekkorában átmegy varicella-zoster vírus, vagy VZV. Az egyharmaduknál ugyanez a vírus évekkel később újra aktiválódik, és övsömört, más néven herpes zoster-t okoz, ami komolyabb bajt is hozhat.

Sokan tapasztalták már a VZV okozta övsömör fájdalmas kiütéseit, de más szövődmények széles spektruma is előfordulhat látható bőrtünetek nélkül is – olvasható a Andrew Bubak neurovirológus, a Colorado Egyetem neurológiai tanársegédjének cikkében a The Conversation oldalán.

A legsúlyosabbak közé tartozik a stroke, különösen az iszkémiás stroke, amely akkor következik be, ha az agy vérellátását a szűkülő artériák korlátozzák vagy vérrögök zárják el.

Az övsömörben szenvedőknél körülbelül 80%-kal nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akiket nem érint a betegség, ráadásul a kockázat a kiütések elmúlása után még egy évig is magas.

A tanulmány szerint a stroke kockázata majdnem megduplázódik azoknál, akiknek az arcán kiütés van, és megháromszorozódik, ha mindez 40 év alatt történik. A hosszú távú stroke-kockázat hátterében álló mechanizmus viszont többnyire ismeretlen. Egyes kutatók szerint az artériák közvetlen fertőzése lehet az ok.

Bubak kiemeli azonban: a VZV-fertőzések néhány jellemzője arra utal, hogy ez nem a teljes magyarázat. A VZV-fertőzések közös jellemzője a krónikus gyulladás, amely az eredeti fertőzés helyén túlterjed, és amely hetekig-hónapokig fennmaradhat, miután a vírus már nem mutatható ki, és feltehetően ismét nyugalmi állapotban van.

Bubak azt vizsgálta, hogy a VZV hogyan járul hozzá az olyan neurológiai rendellenességekhez, mint a stroke és a demencia.

A nemrégiben közzétett kutatásukban azt találták, hogy a VZV reaktiválódása úgynevezett sejtes zsákok, vagy exoszómák képződését váltja ki, amelyek olyan fehérjéket hordoznak, amelyek hozzájárulnak a véralvadáshoz és a gyulladáshoz – ezeknek a fehérjéknek a növekedése a stroke fokozott kockázatához vezethet.

Az exoszómák lényegében kis hólyagocskák vagy folyadékkal töltött zsákok, amelyek a sejtekben keletkeznek. Olyanok, mint a zsákok, amelyek rakományt, például fehérjéket és nukleinsavakat szállítanak a sejtből a távoli szövetekbe. A kutatók ki akarták deríteni, hogy az övsömörös betegeknél kialakulnak-e olyan exoszómák, amelyek a véralvadásban szerepet játszó fehérjéket szállítanak, növelve ezzel a stroke kockázatát.

A kutatásból kiderült, hogy az övsömörös betegeknél kilencszer magasabb volt a véralvadási fehérjék szintje, mint az egészséges betegeknél. Ráadásul azt találták, hogy az övsömörös betegek exoszómáiban még három hónappal a kezdeti kiütés után is megemelkedett ezeknek a fehérjéknek a szintje.

A tanulmányban megállapították, hogy az övsömörös exoszómáknak való kitettség hatására a vérlemezkék összecsomósodtak, és más típusú vérsejtekkel aggregátumokat alkottak (egymással érintkező, de szerves kapcsolatban nem levő elemek halmaza – a szerk.) ahogyan a vérrögök kialakulásakor tennék.

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az exoszómák lehetnek az egyik lehetséges mechanizmusa annak, hogy a varicella-zoster vírus hogyan növeli az övsömörös betegek stroke-kockázatát – összegzett Bubak.