A Titan felhőinek részletes megfigyelése segíthet a tudósoknak megérteni, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdja miért az egyetlen légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben.
A tudósok a NASA James Webb űrteleszkópja által november elején készített felvételeken egészen izgalmas felfedezést tettek a Szaturnusz Titan nevű holdján.
Mint kiderült, a Titan északi féltekéjét felhők borítják.
Laikusoknak ugyan a felhők jelenléte nem jelent sokat, a tudósok számára azonban sokat elárulhatnak egy bolygó (vagy ebben az esetben egy hold) légköréről.
A Titan pedig az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amelynek vastag légköre van, így a felhők tanulmányozása segít a szakemberek megérteni, hogy hogyan működik a Titan légköre – és egyáltalán miért van légköre.
A szakértők szerint a felfedezés tovább erősíti azokat az időjárási modelleket, amelyek előrejelzik a felhők megjelenését a Titán északi féltekéjén nyáron, amikor rendszeresen süt a nap, írja a LiveScience.
A tudósok nem véletlen, hogy türelmetlenül várták a hold megfigyeléseit azóta, hogy a NASA Cassini-missziója véget ért, miután 2017-ben belevetette magát a Szaturnusz légkörébe. A Titan légköre sűrű nitrogénben és metánban és 600 kilométer magasan húzódik, ami a NASA szerint tízszer nagyobb magasság, mint a Föld légköre.
Ez is érdekelhet: Megdöbbentő dolog rejtőzhet a Szaturnusz holdja alatt
A külső szélein a napsugárzás felbontja a metán- és nitrogénmolekulákat, a megmaradt darabok pedig nagy szerves molekulákká egyesülnek újra, amelyek gazdag, szemcsés ködöt alkotnak. A köd akkora, hogy eltakarja a látható fényt, így kifejezetten nehéz megfigyelni a Titán alsó légkörét és felszínét. A James Webb infravörös kameráinak segítségével viszont a tudósok eddig nem látott képet kaphatnak a hold alsó légköréről és felszínéről.
A teleszkóp felvételei azonban csak egy pillanatnyi állapotot mutatnak, a tudósoknak több fotóra volt szüksége, hogy megértsék, hogyan működik a Titan légköre, és változik a felhők formája.
Emiatt a kutatócsapat egy földi teleszkóp, a hawaii Keck Obszervatórium munkatársaihoz fordult. A szerencse, hogy a felhők nem oszlottak el, mire a Keck néhány nappal később elvégezte a megfigyeléseket.
A Titan nem véletlen foglalkoztatja a tudósokat: egyrészt a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatalmas szerves molekulákat hoz létre a nitrogénben és metánban gazdag légkörben. A ködös légkör eltakarja a hatalmas dűnékkel borított felszínt, valamint a folyékony szénhidrogének, például metán és etán tavakat, tengereket és folyókat.
A tudósok szerint mélyen a Titan felszíne alatt sós, folyékony vízzel teli óceán rejtőzhet, ami a Földön kívüli élet lehetséges helyszínévé teszi.
De nem a felhőképek az egyetlen adat, amelyet a James Webb november elején visszaküldött. A teleszkóp közel-infravörös spektrográfjának adatai segítségével a tudósok tanulmányozhatják a Titán alsó légkörének összetételét, amelyet a Keckhez hasonló földi távcsövekkel nem lehet megfigyelni.
Az adatok, amelyeket a kutatócsoport még elemez, lehetővé teszik, hogy megvizsgálják a Titan alsó légkörének és felszínének összetételét olyan módon, ahogyan azt még a Cassini-űrszonda sem tudta – mondta a kutatócsoport.