Nem tudni, hogy pontosan honnan is ered az a feltételezés, hogy az embereknek napi nyolc pohár vizet kell inniuk, de valószínűleg a legtöbbek hallottak már erről. De van bármi értelme az ajánlásnak?
Az állítást már több tanulmány is megcáfolta, de ezeknél a kutatásoknál nagyrészt a résztvevők elmondásaira támaszkodtak, ami nem feltétlenül lehet pontos. Egy új tanulmány azonban igyekezett pontosabb becslést adni arról, hogy mennyi vízre van szükségünk: ehhez több mint 5600, különböző korú embert vizsgáltak 26 országából.
A jelenlegi ajánlások egyébként 2 litert mondanak, de a mostani vizsgálat szerint ez nem feltétlenül pontos.
A jelenlegi ajánlás tudományosan egyáltalán nem alátámasztott. A legtöbb tudós nem is tudja, honnan származik ez
− mondta Yosuke Yamada, a japán Nemzeti Biomedikai Innovációs, Egészségügyi és Táplálkozási Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Ez is érdekelhet: A vízfogyasztás tévhitei: mi dehidratál, és mi nem?
Az egyik probléma a kutatók szerint, hogy a vízszükségletre vonatkozó korábbi becslések hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni az élelmiszerek víztartalmát, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a teljes bevitelünkhöz. Ha csak kenyeret, szalonnát és tojást eszünk, akkor nem sok vizet kapunk az ételekből, de ha húst, zöldséget, halat, tésztát és rizst is, akkor a vízszükségletünk mintegy 50%-át az ételekből fedezhetjük.
A Science című folyóiratban megjelent legújabb tanulmány emellett kimutatta, hogy a napi vízbevitel nagymértékben változik az életkor, a nem, az aktivitási szint és az éghajlat függvényében.
Logikusan a forró, párás éghajlaton és nagy tengerszint feletti magasságban élőknek, a sportolóknak, és a terhes és szoptató nőknek például több vizet kell inniuk. Nagyban számít, hogy mennyi az emberek „vízforgalma” is, azaz, mennyi víz megy el a szervezetükből.
A kutatás szerint az újszülött szervezetben a legnagyobb a vízcsere: naponta körülbelül 28 százalék. A felnőtteknél a vízcsere a 20-30 éves férfiaknál és a 20-55 éves nőknél volt a legnagyobb, a férfiaknál 40, a nőknél 65 éves kor után csökkent.
Hasonló körülmények között a férfiak naponta körülbelül fél literrel több vizet fogyasztanak, mint a nők.
Például egy 20 éves, nem sportos, 70 kg súlyú férfi, aki egy fejlett országban, tengerszinten, 50 százalékos páratartalom mellett, 10 °C-os átlagos léghőmérséklet mellett él, naponta körülbelül 3,2 liter vizet cserél. Egy ugyanilyen korú, ugyanezen a helyen élő, nem sportoló nő vízforgalma körülbelül 2,7 liter naponta.
Emellett, ha egy nap kétszer annyi energiát használunk fel, a napi vízforgalom körülbelül egy literrel nő. A kutatók szerint minden további 50 kilogramm testsúlytöbblet esetén a vízforgalom napi 0,7 literrel nő, és a páratartalom 50 százalékos megugrása 0,3 literrel növeli a vízfelhasználást.
A vizsgálatban résztvevők közül néhányan rendkívül magas vízforgalmat bonyolítottak le : 13 nő ivott napi 7 liter felett, ők voltak sportolók, terhes nők vagy meleg éghajlaton élők, és kilenc férfi volt, aki napi 10 liternél többet fogyasztott – ők szintén nagyon aktív életet éltek, sportolók vagy amazóniai takarmányozóként dolgoztak.
Az is kiderült, hogy a fejlett országokban szabályozott hőmérsékletű beltéri környezetben ülő életmódot folytató emberek vízforgalma alacsonyabb volt, mint a fejlődő országokban élő fizikai munkásoké.
A szerzők szerint ezért érdemes óvatosan kezelni a vízmennyiségre vonatkozó ajánlásokat:
a pontos iránymutatások egyre fontosabbak a robbanásszerű népességnövekedés és az éghajlatváltozás miatt , amely hatással lesz az emberi fogyasztásra szánt víz hozzáférhetőségére
– írták.