A szülők gyakran aggódnak a videójátékok gyermekekre gyakorolt káros hatásai miatt.

A JAMA Network Open című szaklapban hétfőn közzétett új, nagyszabású amerikai tanulmány azonban arra utal, hogy a népszerű időtöltésnek kognitív előnyei is lehetnek. A vezető szerző Bader Chaarani, a Vermonti Egyetem pszichiátria adjunktusa az AFP-nek elmondta, hogy érdekelte a téma, mivel maga is lelkes játékos.

A korábbi kutatások a káros hatásokra összpontosítottak, és a játékokat a depresszióval és a fokozott agresszióval hozták összefüggésbe.

Charaani szerint azonban ezeket a tanulmányokat korlátozta a résztvevők viszonylag kis száma, különösen azokat, amelyek agyi képalkotást alkalmaztak.

Az új kutatáshoz Chaarani és munkatársai a nagyszabású és folyamatban lévő, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek által finanszírozott Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) Study adatait elemezték.

Mintegy 2000 kilenc- és tízéves gyermek kérdőíves válaszait, kognitív teszteredményeit és agyi képeit vizsgálták, akiket két csoportra osztottak: azokra, akik soha nem játszottak videójátékokkal, és azokra, akik naponta legalább három órát játszanak.

Ezt a küszöbértéket azért választották, mert meghaladja az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia képernyőidőre vonatkozó irányelveit, amelyek szerint az idősebb gyermekeknek maximun egy-két órát szabad videojátékokkal játszania.

Minden csoportot két feladatban vizsgáltak. Az elsőben balra vagy jobbra mutató nyilakat vetítettek eléjük, és a gyerekeket arra kérték, hogy olyan gyorsan nyomjanak balra vagy jobbra, amilyen gyorsan csak tudnak.

Azt is mondták nekik, hogy ne nyomjanak meg semmit, ha stop-jelzést látnak, hogy mérjék, mennyire tudják kontrollálni az impulzusaikat.

A második feladatban emberek arcát mutatták meg nekik, majd megkérdezték, hogy egy később megjelenő kép egyezik-e vagy sem: ez egyfajta a munkamemória-teszt volt.

Miután statisztikai módszerekkel kontrollálták az eredményeket torzító változókat, például a szülők jövedelmét, az IQ-t és a mentális egészségügyi tüneteket, a kutatócsoport megállapította, hogy a videójátékokkal játszók mindkét feladatban következetesen jobban teljesítettek.

A feladatok elvégzése közben a gyerekek agyát funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (fMRI) vizsgálták. A videójátékosok agya nagyobb aktivitást mutatott a figyelemhez és a memóriához kapcsolódó régiókban.

Az eredmények felvetik annak az érdekes lehetőségét, hogy a videójátékok olyan kognitív tréningélményt nyújthatnak, amely mérhető neurokognitív hatásokkal jár. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a jobb kognitív teljesítmény a több játékidőért felelős, vagy épp annak az eredménye

– mondta Chaarani.

A csapat reméli, hogy egyértelműbb választ kapnak, amint a kutatás folytatódik, és újra megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket idősebb korukban.

Ez segít majd kizárni más lehetséges befolyásoló tényezőket is, például a gyerekek otthoni környezetét, a testmozgást és az alvás minőségét is.

A szakember szerint az eredmények azt mutatják, hogy a videójátékozás talán jobb, mint a YouTube-on történő videónézés, amelynek nincs érzékelhető kognitív hatása.

Forrás: Science Alert