A Holdon vágna növénytermesztésbe 2025-től egy ausztrál űrkutatási start-up, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.
A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up a hétvégén indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy vajon lehetséges-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon. A kérdés csak az, hogy mindezt hogyan, hiszen a Hold felszíne köztudottan poros, sziklás és meglehetősen sivár – írja a Gizmodo.
Ettől függetlenül a kísérlet nem lehetetlen: a holdi növények növekedésével először Kína foglalkozott még 2019-ben , és kiderült, hogy a növények képesek a Hold talajában is növekedni, bár ez a kísérlet a Földön zajlott, hogy a szakértők megismerjél a lehetséges táplálkozási stratégiákat.
Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket.
Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszer-termelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás.
A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.
A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket.
A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.
(Gizmodo / MTI)