A bujaság az őskortól kezdve az életünk része. Természetesen a hosszú évszázadok alatt rengeteget fejlődött és alakult az emberek szexuálkultúrája, más ingerek érnek minket, de a lényeg ugyanaz: örömszerzés.
A pornográfia meghatározása szubjektív. A szakértők azonban úgy határozták meg a műfajt, mint kizárólag szexuális izgalomra szánt anyagot, további művészi értékek nélkül.
Az internet és a Google megjelenése óta a pornó a legkeresettebb téma, sajnos a nagyon fiatalok körében is. A pornográfia azonban nem az olyan oldalak megjelenésével kezdődött, mint a Pornhub, de nem is az olyan magazinok térhódításával, mint a Playboy vagy a Penthouse.
A pornográfia szót az ógörög πόρνη pórnē „prostituált” és πορνεία porneía „prostitúció”, valamint γράφειν gráphein „írni vagy rögzíteni” szavakból alkották.
Nem minden szex pornó, de minden pornó szex
A különböző történelmi korszakokban a pornográfia sokféle formában jelent meg sokféle ember számára, illetve az idő előrehaladtával különböző médiumokon keresztül fejeződött ki.
Az őskorban és az ókorban a rajzok és szobrok testesítették meg az izgalom tárgyát, a középorban a festmények, a fényképezés elterjedésével – 1820-as években – azonban minden megváltozott. A nyomtatáshoz hasonlóan a fényképek megkönnyítették a tömeges terjesztést. A fotográfia mellett a 19. század végén és a 20. század elején a féltónusos nyomtatás és a film is debütált a pornográfia médiumaként. Ekkor kezdődött az igazi durvulás, de ne szaladjunk ennyire előre.
Hol kezdődött?
Willendorfi Vénusz! A körülbelül 24 ezer éves szobor, ami egy meglehetősen érzéki nőt ábrázol, a legkorábbi fennmaradt erotikus ábrázolás, amellyel rendelkezünk.
Az évek során felmerült, hogy az alkotás talán egy termékenységi figura, szerencsét hozó totem, esetleg egy anyaistennő szimbóluma, vagy éppenséggel afrodiziákum, amelyet a férfiak készítettek.
Az ókorban pedig gyakran ábrázoltak frontális szexuális jeleneteket különböző vázákon.
Ha pedig egészen a középkorig sietünk, Marcantonio Raimondi volt az első ember, akit szexuális jellegű képek megjelenítése miatt bebörtönöztek, miután 1524-ben erotikus metszeteket készített.
A kinematográffal megváltozik minden
A francia Le Coucher de la Mariée a világ legrégebbi pornófilmje. Ez volt az első olyan erotikus filmes alkotás, amelyet a 19. század végén készítettek, egészen pontosan 1899-ben. Albert Kirchner rendezte, producere Eugène Pirou volt, főszereplője pedig Louise Willy francia színésznő.
Mai mércével nézve jelenetei meglehetősen szelídek. Egy friss házaspárt láthatunk a nászéjszakáján, a férj pedig végignézi, ahogy újdonsült felesége sztriptízel egy összecsukható paraván mögött. Bár a filmet abban az időben merésznek tartották, a színésznő sosem volt teljesen meztelen. Az eredeti rövidfilm játékideje körülbelül hét perc, azonban csak a kétperces vetkőzős jelenet maradt fenn.
1908-ban a franciák ismét nekiláttak – megszületett az A L’Ecu d’Or ou la bonne auberge. A filmben egy katonát kísérhettünk figyelemmel, aki egy fogadóban randevúzott egy nővel. Ebben már sokkal pikánsabb jelenetek találhatóak, mint a 9 évvel ezt megelőző Le Coucher de la Mariée-ben.
De ugyanebben az időszakban készült az El Sátiro (A szatír), argentin alkotás is, amely közel annyira explicit, mint a mai filmek. A megjelenését illetően vitatkoznak a szakemberek, de úgy vélik, hogy 1907 és 1912 között készülhetett.
Az első „hardcore” pornófilm pedig az 1910-ben készült Am Abend című német film – 20. század eleji német legénybúcsús alkotás.
Egy rendkívül egyszerű narratív képsorozattal kezdődik, majd rövid ideig a hagyományosabb mozi jeleit mutatja, de végül természetesen rátér a „lényegre”.
Linda Williams filmtudományi kutató szerint a korai pornográf filmek, mint az Am Abend, a mai felnőtt videókhoz hasonlóan közeli felvételeket mutattak a nemi szervekről és totálokat a szeretkezésről. Így a korai legényfilmek és a mai pornográf videók között strukturális hasonlóságok észlelhetőek.
Más idők
Az évtizedek során azonban a pornográfia fogalma megváltozott. Ma már senki sem tartaná pornográf tartalomnak A csókot, de megjelenése idején meglehetősen sokkolónak és obszcénnek számított. Ahogy a neve is mutatja, az 1896-ban készített felvételen a filmtörténet első csókja csattant el. A Thomas Alva Edison rendezésében készült, és a mindössze 18 másodperces filmen May Irwin és John Rice csókját láthatjuk a The Widow Jones című Broadway-musical utolsó jelenetéből.
Bár a csókjelenet nagyon visszafogott – csupán egy kis puszi az ajkakra–, mégis széles körű felháborodást váltott ki. A római katolikus egyház még cenzúrára és erkölcsi reformra is felszólította a készítőket, mivel a nyilvános csókolózás büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhetett. Több újság rosszalló cikket jelentetett meg, és számos helyen, ahol a filmet vetítették, rendőri jelenlétet kértek.
Az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága kulturális jelentősége miatt 1999-ben az amerikai filmes örökség részévé nyilvánította és fokozott védelemben részesítette.
Az 1920-as évekre az iparágra jelentős nyomás nehezedett. A hírhedt Hays-kódex megjelenésével a filmgyártás természetellenesen szemérmes lett, hiszen mindent tiltottak, ami kicsit is szembement a „normális” erkölccsel. Az erotikus és erőszakos típusú anyagok puszta birtoklásáért börtön járt, és teljes ellehetetlenítés.
A szigor enyhülését az új külföldi filmek hozták el. Az olasz neorealizmus klasszikusai, majd a későbbi francia újhullám szintén népszerűvé vált Észak-Amerikában. Ezek az alkotások nyersen mutatták be a kockázatos témákat, és hozzájárultak ahhoz, hogy Hollywood megnyugodjon a kormányzati beavatkozástól, így gyengítve a Hays-kódexen. Ez pedig lehetővé tette a felnőtt tartalmak további terjedését és készítését.
Napjaink
Az internet megjelenésével olyan kapuk nyíltak meg, amit sokan nem gondoltak volna. A legzavaróbb az egészben pedig az, hogy ehhez mindenki hozzáférhet. A gyerekek is. A pornó hatása az élvezetből és a szórakoztatásból átalakult valami olyan veszedelmes és olykor kártékony műfajjá, ami nincs megfelelően kezelve.
Nincs még egy olyen nemzedék (Z generáció), akik ennyire fiatalon, felkészületlenül találkoztak volna a testi szexualitás torz módon való ábrázolásával.
A mai Z-generációsok az online pornóval előbb találkoznak, mint hogy először szerelmesek lennének, vagy valódi hús-vér partnerrel testi-lelki tapasztalatot szereznének. Ez pedig óriási probléma.