A legtöbbünknek volt már olyan furcsa érzése, hogy ugyanazt a helyzetet átéltük már korábban, pedig ez elvileg lehetetlen lenne. A déjà vu néven ismert jelenség már régóta fejtörést okoz filozófusoknak, neurológusoknak és íróknak. Az 1800-as évek végétől kezdve számos elmélet született arról, hogy mi okozhatja a déjà vu-t, ami franciául annyit tesz: „már látott”. Most egy új tanulmány kicsit közelebb hozta a megoldást.

Több elmélet is született már a jelenségről a laikusok körében: mentális diszfunkcióból, esetleg valamilyen agyi problémából ered, talán egy átmeneti fennakadás az emberi memória egyébként normális működésében. A téma azonban egészen a közelmúltig nem jutott el a tudományig.

A paranormálisból a tudományosba lépve

Az ezredforduló elején egy Alan Brown nevű tudós úgy döntött, hogy áttekint mindent, amit a kutatók addig a déjà vu-ről írtak.

A legtöbb, amit talált, paranormális jellegű volt, és természetfeletti dolgokhoz kapcsolódott – például korábbi életekhez vagy pszichikai képességekhez. De talált olyan tanulmányokat is, amelyekben hétköznapi embereket kérdeztek meg déjà vu-élményeikről.

Brown ezekből az írásokból képes volt kiszűrni néhány alapvető megállapítást a jelenséggel kapcsolatban; például megállapította, hogy az emberek nagyjából kétharmada élete során már tapasztalt déjà vu-t. Emellett a déjà vu leggyakoribb kiváltó oka egy jelenet vagy hely, a második leggyakrabban előforduló szituáció pedig egy beszélgetés.

Arról is beszámolt, hogy az orvosi szakirodalom több évszázada utal arra, hogy a déjà vu és az agyi rohamok bizonyos típusai között lehetséges összefüggés van.

Brown áttekintése a déjà vu jelenségét a mainstream tudomány területére hozta, mivel egyrészt egy olyan tudományos folyóiratban jelent meg, amelyet a tudósok általában olvasnak, másrészt egy tudósoknak szóló könyvet is írt róla. Mint a ScienceAlert cikkéből kiderül, Brown munkája indította be a kutatók számára, hogy elkezdjék a tudományos térben is vizsgálni a déjà vu-t.

A déjà vu és a pszichológia

Brown munkájának hatására a Coloradoi Állami Egyetem kognitív pszichológia professzora Anne Cleary és kutatócsoportja kísérleteket végzett, amelyek célja a déjà vu lehetséges mechanizmusaira vonatkozó hipotézisek tesztelése volt.

Megvizsgáltak egy közel százéves hipotézist, amely szerint a déjà vu akkor következhet be, ha az aktuális jelenet és egy fel nem idézett jelenet között térbeli hasonlóság van az emlékezetben. A pszichológusok ezt Gestalt-ismeretesség hipotézisnek nevezték el.

Képzeljük el például, hogy elhaladunk egy kórházi részleg ápolási osztálya mellett, amikor egy beteg barátunkat látogatjuk meg. Bár még soha nem jártunk a kórházban, mégis olyan érzésünk támad, mintha már jártunk volna ott.

A déjà vu élményének hátterében az állhat, hogy a helyszín elrendezése, beleértve a bútorok elhelyezését és a térben található egyes tárgyakat, ugyanolyan elrendezésű, mint egy másik helyszín, amelyet a múltban már megtapasztaltunk – állítják a kutatók.

Lehet, hogy az ápolási osztály elhelyezkedése – a bútorok, a pulton lévő tárgyak, a folyosó – ugyanaz, mint ahogyan egy másik helyszín volt berendezve, ahol egy évvel korábban már részt vettünk.

A Gestalt-ismeretesség hipotézise szerint, ha az a korábbi, a mostanihoz hasonló elrendezésű helyzet nem jut eszünkbe, akkor lehet, hogy csak a mostanival kapcsolatban marad erős ismeretségérzetünk.

Ahhoz, hogy ezt az elképzelést laboratóriumban vizsgálják, Cleary csapata VR-technológiát használt, hogy különböző embereket helyezzen el jeleneteken belül. Így manipulálhatták azokat a környezeteket, amelyekben az emberek találták magukat – egyes jelenetek térbeli elrendezése megegyezett, de különben különállóak voltak.

Ahogy az várható volt, a déjà vu nagyobb valószínűséggel fordult elő, ha az emberek olyan jelenetben voltak, amely ugyanazt a térbeli elrendezést tartalmazta, mint egy korábbi jelenet, amelyet már megtekintettek, de nem emlékeztek vissza.

A mostani kutatás azt sugallja, hogy a déjà vu egyik kiváltó oka lehet az új jelenet térbeli hasonlósága egy olyan emlékezetben lévő jelenettel, amelyet az adott pillanatban nem tudnak tudatosan felidézni.

A kutatók azonban kiemelték: ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a térbeli hasonlóság az egyetlen oka a déjà vu-nek. Nagyon valószínű, hogy számos tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy egy jelenet vagy helyzet ismerősnek tűnjön. További kutatások lesz szükség, hogy megvizsgálják, milyen további tényezők játszanak szerepet ebben a rejtélyes jelenségben.