Barbara Broccoli, James Bond-filmek executive producere azt szeretné, ha a következő Bond-színész legalább egy évtizedig maradna a szerepben. Mielőtt azonban ő és csapata kiválasztaná Daniel Craig utódját, meg kell határozniuk a karakter pályáját.
A The Hollywood Reporternek Broccoli így nyilatkozott:
Amikor eljutunk egy olyan pontra, mint amilyen most is van, el kell gondolkodnunk a Bond-filmek pályáján és a történetszálakon, és azon, hogy hová akarjuk vinni őket. Szóval, az elején tényleg ezen van a fő hangsúly. Amint megvan az elképzelésünk arról, hogy merre akarunk menni, akkor kezdünk el gondolkodni a szereposztáson.
Van egy különösen fontos darabja a kirakósnak: milyen konfliktusba keveredik Bond, és milyen gonosztevő áll majd vele szemben?
Amikor arról kérdezték, hogy a következő Bond-film hogyan tükrözhetné a „társadalmi változásokat”, Broccoli jelezte, hogy ilyen dolgok mindig a fejében vannak, ha a karakterről van szó:
Mindig leülünk az íróinkkal, és azzal kezdjük, hogy megpróbáljuk kitalálni, hogy vajon mitől fél a világ. Azon gondolkodunk, hogy „Ki legyen a Bond-gonosz?”
Ian Fleming eredeti történetei a hidegháború termékei voltak, és a kezdetekkor Bond a szovjet hírszerző ügynökség, a SMERSH ellen harcolt. Amikor Daniel Craig átvette a 007-es szerepét a Casino Royale-ban, a 9/11 utáni világ a terroristáktól félt. Így a film gonosztevője, Le Chiffre (Mads Mikkelsen) egy olyan ember volt, aki finanszírozza őket.
Broccoli szerint azonban nem csak a politika az egyetlen dolog, ami egy Bond-gonosz megalkotásánál számít:
Próbálunk erre koncentrálni, mint egyfajta übertörténetre, és aztán meg akarjuk vizsgálni Bond érzelmi életét is, és azt, hogy mivel kell majd személyesen szembenéznie. Szóval két nagy problémája van a filmekben – az egyik geopolitikai, a másik pedig személyes.
A legutóbbi néhány Bond-film erősen a személyes konfliktus oldalára hajlott: Raoul Silva (Javier Bardem) a Skyfall-ban Bond sötét tükörképe volt, míg Blofeld (Christoph Waltz) a Spectre-ben Bond fogadott testvéreként lett újraértelmezve.
A Nincs idő meghalni szintén inkább a tragédiával foglalkozott, mint a szociológiával, annak ellenére, hogy véletlenül tükrözte a való világot, mivel Safin (Rami Malek) személyében egy bioterrorista karaktert láthattunk egy globális világjárvány idején bemutatott filmben.
Ha a geopolitikai és a személyes konfliktus megfelelő egyensúlya az, ami egy jó Bond-gonosz kulcsa, akkor ennek az egyensúlynak a helyreállítása a következő filmben kulcsfontosságú lesz.
Forrás: Slash Film