Korábbi, embereken végzett kutatások azt mutatják, hogy már egyetlen fejre mért ütés is károsítja a puha agyszövetet. De mint kiderült: az ismételt agyrázkódások a koponyacsontot is megvastagíthatják.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az ismétlődő agyrázkódások – amik az enyhe traumás agysérülések egyik fajtája –hogyan deformálhatják a koponyacsontokat. A kutatók szerint erre azért volt szükség, mert a korábbi tanulmányok eddig figyelmen kívül hagytuk agyrázkódás esetén a koponyát, mint befolyásoló tényezőt az agyra, írja a ScienceAlert.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók nagy felbontású agyi képalkotó és szövetfestési technikák segítségével megvizsgálták a patkányok koponyacsontjainak szerkezeti változásait, miután az állatok vagy többszörös, kontrollált fejsérülést, vagy egy álkezelést kaptak, amely már nem okozott sérülést.

Míg az agyrázkódások – hirtelen fejre mért ütések, amelyek az agyat a koponya körül pattogtatják – mechanikáját jól tanulmányozták, a csontok növekedésére és szerkezetére gyakorolt hatásuk kevésbé ismert.

A kutatócsoport megállapította, hogy a 24 órás időközönként ismétlődő agyrázkódások vastagabb, sűrűbb csontokat eredményeztek a koponyában a sérülés helyének közvetlen közelében. Ezek a változások 10 hét elteltével még látványosabbak voltak, mint 2 héttel a sérülés után.

Emellett az is kiderült, hogy a koponyában lévő csontvelőüregek kiüresedtek, és a sérülést követő 2-10 hét elteltével fokozatosan csökkent a térfogatuk. A kutatócsoport azonban azt már nem mérte, hogy a koponyacsontok szilárdsága különbözött-e a változások következtében.

A tudósok szerint az új eredmények rávilágítanak arra, hogy a koponya fontos tényező lehet, amely befolyásolja az ismételt agyrázkódások következményeit az egyénekre nézve

Annak megértése, hogy a koponyacsontok hogyan reagálhatnak az enyhe fejsérülésekre, nemcsak azt egészítheti ki, amit arról tudunk, hogy az agyrázkódások hogyan károsítják az agyszövetet. A kutatók szerint az is kiderülhet, hogy mindez hogyan hat az agyhártyára (a koponya és az agy közötti hártyaréteg) és a csonthártyára (a csontok külső felszínét borító membrán).

Bár a vastagabb koponya úgy hangozhat, mintha megvédhetné az agyat a további ütésektől, nem világos, hogy a koponya megvastagodása védekező válasz vagy valami rosszabbnak a jele – ezt majd a jövőbeli tanulmányok deríthetik ki.

A kutatók kiemelték: a fejsérülések közötti időintervallum és az életkor is befolyásolhatja a csontok változásait, ami szintén további vizsgálatokat igényel a jövőben.