Az elmúlt évek legnépszerűbb diétás tanácsai közül néhányan azt az elképzelést állították középpontba, hogy az étkezések megfelelő időzítése nagyban befolyásolja a fogyás mértékét. Ez az elmélet most megdőlni látszik.
Ezek szerint ha fogyni akarsz, akkor a jobb, ha a nap elején eszel egy nagyot, és a későbbi étkezéseket kisebbre fogod. Az elmélet logikája érthető, hiszen a szervezetben szinte minden sejt ugyanazt a 24 órás ciklust követi, mint mi. A cirkadián órák az egész testben megtalálhatóak, és a legtöbb biológiai funkciónk napi ritmusát ők szabályozzák, beleértve az anyagcserét is.
Ezen anyagcsere-ritmusok miatt a tudósok azt javasolták, hogy az étkezés feldolgozásának módja a nap különböző időszakaiban változik. Ezt a kutatási területet „kronotáplálkozásnak” nevezik, és nagy lehetőségeket rejt magában az emberek egészségének javításában.
Két 2013-as tanulmány szerint a nap elején több kalóriát, este pedig kevesebb kalóriát elfogyasztva az emberek fogyni fognak. Egy új tanulmány azonban azt találta, hogy bár a reggeli és a vacsora relatív mérete befolyásolja az önbevallás szerinti étvágyat, az anyagcserére és a fogyásra nincs hatással.
A reggeli és a vacsora mérete és az éhségérzetre gyakorolt hatása közötti kapcsolat vizsgálatára az aberdeeni és a surrey-i egyetemek kutatócsoportja egészséges, de túlsúlyos embereken végzett kontrollált vizsgálatot.
A résztvevők kétféle étrendet kaptak négy héten keresztül: nagy reggelit kis vacsorával, illetve kis reggelit nagy vacsorával. Az ebédeket változatlanul tartották. Minden étkezést a kutatók biztosítottak, így pontosan tudták, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyi kalóriát fogyasztottak. Megmérték a résztvevők anyagcseréjét, figyelték, hogy mennyi kalóriát égettek el. Minden vizsgálati résztvevő mindkét diétás körülményt vállalta, hogy az étkezési szokások hatását ugyanazon személyeknél lehessen összehasonlítani.
Fotó: Mekht / unsplash
A kísérlet eredményei nem találtak különbséget a testsúlyban vagy az energiafelhasználás bármely biológiai mérőszámában a két étkezési minta között.
Az energiafelhasználás mérései közé tartozott az alapanyagcsere (hány kalóriát használ fel a szervezet nyugalmi állapotban), a fizikai aktivitás és a víz kémiai formájának használata, amely lehetővé teszi a teljes napi energiafelhasználás értékelését. A vércukor, az inzulin vagy a lipidek napi szintjében szintén nem volt különbség.
A vizsgálatban az egyetlen különbség az éhségérzet és az elfogyasztani kívánt étel mennyiségének önbevallás szerinti változásában volt. A nagy reggeli és a kis vacsora étkezési mintája miatt a résztvevők egész nap kevesebb éhségérzetről számoltak be.
Bár egyre több bizonyíték van arra, hogy az étkezések időzítése fontos szerepet játszhat sok ember egészségének javításában, ez a kutatás jelzi, hogy a napszak, amikor a legnagyobb étkezésünket elfogyasztjuk, nem olyan fontos a fogyás szempontjából, mint korábban gondoltuk. Ezek szerint nem kell akkora bűntudatot éreznünk, ha reggel nincs étvágyunk, este viszont farkaséhesek vagyunk.
Forrás: Science Alert