Egy új tanulmány során egy kutatócsoport megállapította, hogy az olyan üdítőitalok, mint a kóla elég kárt okozott a patkányok agyában ahhoz, hogy memóriazavarokat, kognitív károsodást és sejtszintű zavarokat idézzen elő.
A szóban forgó üdítőről régóta tudjuk, hogy nem tartozik a legegészségesebb italok közé. Tele van édesítőszerekkel, és különböző tanulmányok évekkel ezelőtt megerősítették, hogy az üdítőitalokban található cukrok olyan egészségügyi állapotokhoz vezetnek, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek, a fogszuvasodás és a májkomplikációk, hogy csak néhányat említsünk.
Az új kutatás szerint azonban a cukros, kólás üdítőitalok következetes, hosszú távú fogyasztása kifejezetten az agy egészségével és viselkedési problémákkal is közvetlen kapcsolatban állhat.
Annak vizsgálatára, hogy a kólaalapú üdítők – amelyeket azért választottak a vizsgálatra, mert napjainkban rendkívül elterjedt italoknak számítanak – hogyan hathatnak a patkányok agyára, a tudósok először három korcsoportra osztották az állatokat: 2 hónapos, 8 hónapos és 14 hónapos korúakra.
Ezután mindegyik korcsoportot vízivó és kóla-vízivó csoportokra osztották.
A tudósok 57 nap elteltével a rágcsálókat labirintus alapú viselkedési teszteken futtatták, majd tíz nappal ezután a patkányokat elaltatták, hogy a tudósok megvizsgálhassák az agyukban mutatkozó különbségeket.
A vizsgálat során a vizet ivó rágcsálók agya teljesen épp volt. Az üdítőt kortyolgatóké már kevésbé.
A viselkedési tesztek során a tudósok azt találták, hogy a legtöbb üdítőt ivó, különösen a 2 és 8 hónapos egyedek memóriája rosszabb volt, és általában véve alacsonyabb kognitív funkciókkal rendelkeztek, mint a vizet fogyasztó társaik – így komoly nehézségeket okozott nekik, amikor megpróbálták bejárni a tesztek alatt alkalmazott labirintusokat.
A patkányok agyának közelebbi vizsgálata megerősítette, hogy a kólát fogyasztók mindegyike különböző mértékű károsodást szenvedett a frontális kéregben, amely olyan létfontosságú mentális funkciókat irányít, mint a figyelem, a memória és az ítélőképesség, valamint a hippokampuszban is kárt tesz, amely a memóriában és a tanulásban egyaránt fontos szerepet játszik.
Az embereknél a homloklebeny károsodását a személyiségváltozással és a túlzott impulzivitással is összefüggésbe hozták, míg a hippokampusz sérülése feltehetően jelentős szerepet játszik olyan betegségek kialakulásában, mint a szorongás, a depresszió, a bipoláris zavar, a skizofrénia és más betegségek.
Fontos megjegyezni, hogy ez a tanulmány hosszú távú expozícióra épül. Ha egy patkány alig fogyasztana kólát – esetleg csak időnként rendelne egy pohárral a vacsorához –, minden bizonnyal nem lenne semmi baja, ezt a valószínűséget támasztja alá az a tény, hogy a legidősebb patkányokra – amelyek agya a legteljesebben kifejlődött – hatott a legkevésbé az üdítőadag.
Azt is kulcsfontosságú leszögezni, hogy a patkányok nem emberek, így egyelőre nem tudhatjuk, hogy milyen hatással van a mi agyunkra a szóban forgó üdítőtípus.
Forrás: Futurism