A maják elhamvasztották uralkodóikat, és a hamvakból gumilabdákat készíthettek, amelyeket a labdajátékok során használtak – állítja egy mexikói régész.

Egy kutató és csapata úgy véli, hogy a Mexikó déli részén fekvő Toniná maja városának feltárása során bizonyítékot találtak erre a különös gyakorlatra.

A kutatók a tevékenységet „labdajátékként” emlegetik, mivel a szabályok és az elnevezések az idők során változhattak. A meglévő információ szerint a játékot két csapat űzte egy gumilabdával egy nagy I-alakú pályán.

A játék évezredeken át népszerű volt az egész amerikai kontinensen, számos labdapályát találtak az ősi maja városokban, köztük Toninában is.

A gumilabdákkal kapcsolatos elméletet Juan Yadeun Angulo, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet régésze vetette fel.

Angulo csapata 2020-ban Toniná városában egy 1300 éves kriptát fedezett fel a Nap templomának nevezett piramis alatt. A kriptában mintegy 400 edény maradványai voltak, amelyek szerves anyagokat, többek között hamut, szenet és természetes gumit tartalmaztak – közölte a csapat.

Most, hogy elemezték az edényeket és a helyszínt, úgy vélik, hogy a hamu az uralkodók elhamvasztott maradványaiból származik.

Megjegyezték, hogy az edényekben lévő egyéb anyagok szintén a vulkanizáláshoz szükséges összetevők voltak.

A csapat elemezte a piramis közelében található ősi labdapályán lévő szobrokat is, és megállapította, hogy azok egy Wak Chan Káhk nevű uralkodót ábrázolnak, aki a maja hieroglifák szerint Kr. e. 775. szeptember 1-jén halt meg, valamint egy Káwiil Kaan úrnő nevű nőt, aki egy magas rangú személy lehetett.

A régészek úgy vélik, hogy ők ketten voltak azok, akiket elhamvasztottak és a maradványaikat gumilabdák készítéséhez használták fel.

Angulo a Live Science-nek küldött e-mailben elmondta, hogy a Popol Vuh-ban, a maja teremtéstörténetet elbeszélő szövegben az alvilágban volt egy labdapálya, ahol emberek vagy istenek fejével játszottak.

Angulo azt is megjegyezte, hogy a közeli Yaxchilán lelőhelyen olyan szobrokat találunk, amelyek foglyokat ábrázolnak gumilabdákban, amiket egy gazdagon öltözött férfi dobál – szerinte ezek bizonyítják, hogy a gumilabdák készítéséhez emberi maradványokat használtak.

A Live Science több olyan tudóssal is kapcsolatba lépett, akik nem vettek részt a kutatásban, a szakemberek azonban vegyesen reagáltak az állításra.

Néhányan óvatosan optimisták voltak azzal kapcsolatban, miszerint emberi hamut használtak gumilabdák készítéséhez.

Az mindenképpen hihető, hogy emberi maradványok kerültek a gumilabdákba. Az emberi maradványokat hihetetlenül sokféle kontextusban és gyakorlatban használták az ősi maják

– mondta William Duncan, az East Tennessee State University biológiai antropológia professzora a Live Science-nek küldött e-mailben.

James Fitzsimmons, a vermonti Middlebury College antropológus professzora szerint azonban még ha emberi maradványokat is használtak, nagyon valószínűtlen, hogy ezek az uralkodók hamvai lennének. Hozzátette, hogy a háborús foglyok maradványainak felhasználása sokkal valószínűbb forgatókönyvnek tűnik.

Más tudósok azonban kételyeiket fejezték ki a leletekkel kapcsolatban.

Átpillantva az általam talált információkat, nem mutattak be tényleges bizonyítékot arra, hogy a gumilabdákat úgy készítették volna, hogy a maja uralkodók elhamvasztott maradványait tartalmazzák

– mondta Susan Gillespie, a Floridai Egyetem antropológiaprofesszora a Live Science-nek küldött e-mailben.

Valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy további információkra van szükség, néhányan pedig nem kívánták kommentálni a leleteket, amíg nem adnak ki egy hivatalos tudományos jelentést.

Forrás: Science Alert