Elgondolkoztál már azon, hogy vajon miért jobb érzés a csókolózás, mint a kézfogás? A nyelv egy hihetetlenül jó eszköz, bár a szájban elfoglalt helye miatt nehéz tanulmányozni.
A nyelv nem csak az ízlelés csodálatos világához biztosít számunkra hozzáférést, de az ujjbegyünknél is nagyobb érzékenységgel rendelkezik az érintésre. Nem tudunk nélküle beszélni, énekelni, hatékonyan lélegezni vagy lenyelni a finom italokat. Egy új tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehetne a legtöbbet kihozni ebből a furcsa szervből − olyan interfészként, ami segíti a látássérült embereket a navigációban és a testmozgásban − számol be róla a Science Alert.
A kutatás a pszichológiát, az idegtudományt, az informatikát és a mérnöki tudományokat ötvözi az érzékszervi helyettesítő eszközök (SSD-k) kifejlesztése érdekében. Az SSD-k az érzékszervi információkat egyik érzékszervről a másikra alakítják át. Ha például az eszközt egy látássérült személy számára tervezik, akkor a videótávirányítóból származó vizuális információt hanggá vagy tapintássá alakítják át.
Képek rajzolása a nyelvre
A BrainPortot először 1998-ban fejlesztettek ki, és képes a kamera videofelvételét átalakítani a nyelv felületén megjelenő elektromos ingerlés mozgó mintáivá.
A nyelvi kijelző 400 apró elektródából áll, melyek mindegyike egy-egy pixelnek felel meg a kamera videofelvételéből. Ez a kamera kimenetének megfelelő, alacsony felbontású tapintható kijelzőt hoz létre a nyelven.
A technológia eredetileg a stroke áldozatainak segített megtartani az egyensúlyérzéküket, de az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 2015-ben engedélyezte a látássérültek számára történő használatát is. Bár tízszer olcsóbb, mint egy retinaimplantátum, az eszköz még nem terjedt el. Most azt tesztelik vele, hogy hogyan működik az emberi figyelem a nyelv felületén.
Fotó: Hayes Potter / unsplash
Figyelem a nyelven
Azt már tudjuk, hogy az egyik érzékszervben megjelenő dolgok befolyásolják a többi érzékszervet is. A vizuális figyelemről, és a kézre és más testrészekre irányuló tapintási figyelemről is sokat tudunk már, de fogalmunk sincs arról, hogy ez a tudás lefordítható-e a nyelvre. A mostani kutatás célja kideríteni, hogy vajon a nyelvvel való látás ugyanaz-e, mint a szemmel való látás.
A nyelvet nagyon könnyű túlstimulálni − érzékszervi túlterhelést okozni neki, ami megnehezítheti az érzékelést. Ezért érdemes egy másik érzékszervet (például a hallást) is bevetni az érzékszervi terhelés megosztására.
Néhány finomítással ez a technológia végül megbízhatóbb eszközzé válhat a vak vagy siket emberek navigációjának segítésére, sőt, még a kezüket használni képtelen embereknek is segíthet a navigációban és a kommunikációban.