Ezek az ásványok vulkáni aktivitás révén jönnek létre. Bár a Mars néhány régióban kiterjedt bizonyítékokat mutat a múltbéli bazaltos vulkáni tevékenységre, a Gale-kráter nem tartozik ezek közé a régiók közé, ami a tudósoknak komoly fejtörést okozott, de úgy tűnik, hogy megvan a válasz.
2016-ban a Curiosity marsjáró valami nagyon különös dologra bukkant a marsi Gale-kráterben. A Mount Sharp lejtőjén, ahol a Curiosity dolgozott, nagy mennyiségű ritka ásvány volt, méghozzá a tridymit, a kvarc egy formája, ami csak rendkívül ritkán és magas hőmérsékleten képződik, például olyan hőmérsékleten, mint amilyet a magmában találhatunk. Bár a Mars néhány régióban kiterjedt bizonyítékokat mutat a múltbéli bazaltos vulkáni tevékenységre, az egykor feltételezhetően vízzel teli Gale-kráter nem tartozik ezek közé a régiók közé, ami a tudósokat fejtörésre készteti, hogyan kerülhetett oda az ásvány.
Most egy kutatócsapat megfejtette a rejtélyt: a tridimit egyetlen robbanásszerű vulkánkitörésből származhatott, körülbelül 3,0-3,7 milliárd évvel ezelőtt. Mivel a Marsra valójában nem tudunk eljutni, a tudósoknak két eszköz állt rendelkezésükre a rejtély megfejtéséhez: az itt a Földön talált tridymit-lelőhelyek, valamint a Gale-kráterből és a Mount Sharpról – a kráter közepén lévő csúcsról – a Curiosity által gyűjtött ásványminták, amely a leleteiről adatokat küld vissza a Földre.
A kutatócsoport minden dokumentált tridymit-lelőhelyet és a kialakulásuk körülményeit alaposan megvizsgálta.
Ezután átnézték a Curiosity által gyűjtött adatokat a Gale-kráterben található, régen kiszáradt üledékes tómeder összetételéről. A tridymit 870 Celsius-fok feletti hőmérsékleten képződik, és körülbelül 1470 Celsius-fokon alakul át a cristobalit nevű fázissá. Mindkét formát egyetlen rétegben mutatták ki a Mount Sharp lejtőjén. A Curiosity ezen kívül földpátot és opálos szilícium-dioxidot is talált, amelyek a Földön vulkanikus környezetben fordulnak elő.
Ha ezeket a darabokat összerakjuk, egy lenyűgöző forgatókönyvhöz jutunk, amely szerint a Gale-kráter alatt évmilliárdokkal ezelőtt egy magmás kamra volt. A csapat feltételezése szerint ez a kamra a szokásosnál hosszabb ideig lehetett a tó alatt. Ez idő alatt a lehűlés egy frakcionált kristályosodásnak nevezett folyamatot eredményezett, amely során az ásványok eltávolítása és szétválasztása során többlet szilícium-dioxid keletkezett.
Amikor a kamra végül kitört, egy hatalmas robbanás következett be, amely a szilícium-dioxidot tartalmazó hamut – immár tridimit formájában – a levegőbe lövellte, hogy az a Gale-kráterben és a környező mellékfolyókban lévő tóba zúduljon vissza.A csapat szerint ezek a vizek időjárássá alakították és szétválogatták a hamut, így alakult ki a Curiosity által megfigyelt réteg kémiai összetétele.
Mivel ez a szilikátos kitörés egy olyan fejlett típus, amely különbözhetett a bazaltos vulkanizmustól, amelyre számos bizonyíték van a Marson, a kutatócsoport elemzése arra utal, hogy a vörös bolygónak sokkal összetettebb vulkáni története lehetett, mint azt eddig tudjuk. A kutatócsoport szerint a jövőbeni küldetéseknek bizonyítékokat kell keresniük az ilyen fejlett vulkanizmus más eseteire, hogy segítsenek meghatározni, mikor és milyen körülmények között fordult elő a Marson.
(Forrás: ScienceAlert)