Amikor a körülöttük lévő veszélyek miatt stressz éri őket, a növények képesek saját aszpirint termelni.
Egy új tanulmány közelebbről megvizsgálja a növényeknek ezt a sajátos önvédelmi mechanizmusát, és azt, hogyan szabályozzák az aszpirin aktív metabolitjának – a szalicilsavnak – a termelését. Míg a szalicilsavat az emberek évszázadok óta használják fájdalom és gyulladás kezelésére, a növényekben alapvető szerepet játszik a jelátvitelben, a szabályozásban és a kórokozók elleni védekezésben.
A kloroplasztiszokban (azokban az apró zöld organellákban, ahol a fotoszintézis folyamata zajlik) termelődik, és jellemzően stresszre adott válaszként keletkezik. Annak érdekében, hogy jobban megértsék a növények által stresszhelyzetben végrehajtott összetett reakcióláncot, van de Ven és csapata biokémiai elemzéseket végzett olyan növényeken, amelyeket úgy mutáltak, hogy blokkolják a kulcsfontosságú stresszjelző útvonalak hatását.
A környezeti stressz minden élő szervezetben reaktív oxigénfajokat (ROS) termel. Az egyik példa, amelyet ismerhetünk, a leégés a bőrünkön, ha túl sokáig vagyunk közvetlen napfénynek kitéve napvédő krém nélkül. A növények esetében ezek a stresszhatások közé tartoznak a barátságtalan rovarok, a szárazság és a túlzott hőség. Míg a növényekben a ROS magas szintje halálos lehet, a kisebb mennyiségek fontos biztonsági funkciót töltenek be – ezért a szabályozás kulcsfontosságú.
A kutatók a kísérletek modellnövényeként a sziklakáposztát, vagyis az Arabidopsist használták. Egy korai figyelmeztető molekulára, a MEcPP-re összpontosítottak, amelyet baktériumokban és maláriaparazitákban is megfigyeltek. Úgy tűnik, hogy ahogy a MEcPP felhalmozódik a növényben, kémiai reakciót és választ vált ki, amely magában foglalja a szalicilsavat. Ez a tudás segíthet abban, hogy a jövőben úgy módosítsuk a növényeket, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti veszélyekkel szemben.
Még mindig sok mindent nem tudunk a MEcPP molekuláról és annak működéséről, de a mechanizmus működésének megértése segíthet a tudósoknak abban, hogy saját hasznukra fordítsák: olyan növényeket termeljenek, amelyek jobban megbirkóznak a stresszel és a törzsekkel. Tudjuk, hogy a növények, csakúgy, mint az állatok, egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve a felmelegedő világ miatt, és nem világos, hogy hány faj lesz képes túlélni, ha az átlaghőmérséklet tovább emelkedik.
Ahogy a kutatók rámutatnak, a tanulmányban vizsgált stresszhatások – a nagy melegre, az állandó napfényre és a vízhiányra adott reakciók – mind-mind olyanok, amelyeket a növények most is megtapasztalnak a világban és persze, ha a növények bajban vannak, akkor mi is. A növények a szén-dioxid megkötésével tisztítják a levegőnket, árnyékot adnak, és számos állatnak biztosítanak élőhelyet. A túlélésük fellendítésével járó előnyök exponenciálisak.
(Forrás: ScienceAlert)