Varázslatos látvány több mint 500 hajót látni a Balatonfüreden a Kékszalag előtt, de sehol egy rajtvonal, a hajók látszólag csak cikáznak „össze-vissza”. Mi is történik egy vitorlásverseny rajtjánál?
Az a helyzet, hogy a vitorlásversenyeken nincs az a klasszikus rajt, mint mondjuk a Forma-1-en, hanem van a rajtvonalnak egy északi és egy déli vége, ezeket bóják jelzik. A Kékszalagon, a köztes részen áll a versenyrendezőségi hajó, és gyakorlatilag a versenyrendezőségi hajó és a rajtvonal végén található bójáknak a meghosszabbításában, vagy abban az egyenesben van a képzeletbeli rajtvonal.
A Kékszalagnak az a különlegessége, hogy a katamaránok miatt most már évek óta úgynevezett szekcionált rajt van. Ez azt jelenti, hogy az északi szektorból, külön elzárt területről indulnak a többtestű hajók, merthogy nekik lényegesen nagyobb a sebességük, a manőverezés pedig ilyen sebességnél a lassabb hajóknál nagyon nehéz, nem tudnának kitérni a gyorsabb katamaránok elől, főleg kis szélben. A déli oldalról pedig indul a mezőny.
Idén a Prospex Team a hamuesgyemant.hu közvetítésének szakmai partnere, őket is követjük majd a versenyen július 14-étől!
„A Kékszalag közvetítés banki partnere a Raiffeisen Bank. #felelősbankolás #raiffeisenbank”
A Hamu és Gyémánt csapata a tavalyi évhez hasonlóan idén is tudósítani fogja az eseményt, mely során beszámolunk a verseny a legfontosabb pillanatairól. Amennyiben szívesen felidéznéd a 2021-es Kékszalag történéseit, a tavalyi élő közvetítésünket ezen linken találod meg.
Azt kell tudni itt a rajteljárásról, hogy van egy tízperces jelzés, ez egy úgynevezett előkészítő jelzés. Aztán 5 percnél megint ad egy jelzést a versenyrendezőség, majd a rajt előtt négy perccel van még egy hangjelzés. Innentől kezdve már nem lehet motort használni, illetve külső segítséget igénybe venni. Rajt előtt egy perccel van egy figyelmeztető jelzés, és a rajt pillanatában pedig elindulnak a hajók a kenesei bója felé. Látszólag valóban össze-vissza manővereznek a hajók, de azért itt nagyon-nagyon komoly helyezkedés folyik a jó pozíciókért, mert nagyon sok a hajó és a zavart szélben nem könnyű elrugaszkodni. Ebben a helyezkedésben nagyon fontos, hogy a rajt pillanatában a képzeletbeli vonalon ne lépjen át a vitorlás. Bár nem látszik a rajtvonal, a zsűri ezt figyeli és ilyenkor vissza kell fordulnia a „frühstartos” (korai rajtos) hajónak a rajtvonal mögé és onnan kell újra elindulnia. Ez pedig jelentős időveszteség.
Mi is ez a zavart szél?
Ez azt jelenti, hogy van a tiszta szél, amikor a vitorlás a saját szelével el tud rajtolni, mintha egyedül vitorlázna. Ilyenkor gyakorlatilag a körülötte lévő hajóknak megkeveri a szelét, vagy akár teljesen le is fogja. Szerencsétlenebb esetben ez éppen fordítva van és ebben az zavart szélben sokkal nehezebb elrajtolni.
Mennyire fontos a rajt?
Lichtenberger Attillát, a Prospex Team csapatvezetőjét is megkérdeztük a Kékszalag rajtjáról. „Persze fontos, de kicsit túlizgulják sokan a rajtot, összefeszülnek a hajók, útjog viták alakulnak ki. Mindenki készül erre a versenyre, érthető az izgalom, de nagyon hosszú ez a verseny! Egészen más a helyzet egy rövid pályaversenynél, mint a Kékszalag 170 kilométeres távján. Esetünkben a cső után (a Tihanyi-szoros) kezdődik igazán a verseny, azon kell minél előbb átjutni, ott kell meghozni például azt a fontos öntést is, hogy a keszthelyi bóját a déli vagy az északi partról közelítjük-e meg.”