A felfedezett egyed a megszokottnál sokkal falánkabb, az észlelése pedig számtalan új infóval szólgált erről a folyamatról.
Amikor egy csillag meghal, mi történik a bolygóival? Nos, ha ez a csillag egy bizonyos fehér törpe 86 fényévre van tőlünk, akkor a bolygók éppen most vannak abban a folyamatban, hogy szétszakadjanak és felfalja őket a csillag, mint valami groteszk kozmikus előadás, amelyben Kronosz felfalja a gyermekeit. Ez nem teljesen szokatlan a fehér törpéknél. De ez a bizonyos G238-44 nevű csillag egy falánk: a csillagászok most először látták, hogy egy ilyen csillag egyszerre nyeli el bolygórendszere belső és külső részeinek anyagát, a csillagok gyermeki kannibalizmusának eddig megfigyelt legmesszebbmenőbb megnyilvánulása során.
A G238-44 légkörében a csillagászok olyan elemek nyomait észlelték, amelyek arra utalnak, hogy a halott csillag nemrégiben fém és kőzet anyagot akkretált, mint a Naprendszer belső aszteroidái, valamint jeges anyagot, mint a külső Naprendszer Kuiper-övében található fagyott testek. Fehér törpék akkor keletkeznek, amikor egy, a Nap tömegének nyolcszorosát elérő normál csillag eléri élete végét. Amint egy ilyen csillag kifogy a fúzióhoz szükséges anyagból, vörös óriás méretűre puffad, mielőtt kilökné külső anyagát, és a csillagmag a gravitáció hatására összeomlik, és egy sűrű objektumot alkot, amely a maradék hő fényében ragyog. Ez a fehér törpe.
Bár ez a folyamat úgy tűnik, hogy elég durva lenne a csillag körül keringő bolygókkal szemben – a Nap elég nagyra duzzadhat ahhoz, hogy elnyelje a Marsot, amikor néhány milliárd év múlva eléri a vörös óriás méretét -, a csillagászok nemrég bizonyítékot találtak arra, hogy a bolygórendszerek egyes részei valóban túlélhetik ezt a folyamatot. Mivel a fehér törpék olyan sűrűek (gondoljunk csak valamire, ami a Nap tömegével egy Föld méretű gömbbe van zsúfolva), a nehéz elemeknek elég gyorsan el kell tűnniük a látóterükből, ami azt jelenti, hogy a fehér törpék légkörében lévő nehéz elemek szennyezésének nemrég kellett lerakódnia.
Ez azért izgalmas, mert ez azt jelenti, hogy van egy közvetett szondánk az exobolygók belsejébe. Tudjuk, hogy miből áll a Föld, és eléggé biztosak vagyunk benne, hogy más Naprendszerbeli bolygók összetételét is ismerjük valamennyire, de a távoli csillagok körül keringő exobolygókat lehetetlen úgy megvizsgálni, mint a Földet, vagy akár a Naprendszer más bolygóit. Mivel az eddig észlelt más bolygórendszerek sok szempontból nagyon különböznek a Naprendszertől, a fehér törpék által megrágott exobolygók belsejének vizsgálata segíthet a tudósoknak meghatározni, hogy az exobolygók belseje is más-e. A bolygók belseje is más. Ami visszavezet minket a G238-44-hez.
A kutatók szerint e fehér törpe légkörének szennyezettsége nem hasonlít az eddig látottakhoz. Tíz, a héliumnál nehezebb elemet mutattak ki: szén, nitrogén, oxigén, magnézium, alumínium, szilícium, foszfor, kén, kalcium és vas. Különösen magas volt a vas és a nitrogén gyakorisága; az előbbi a kutatócsoport szerint egy differenciált vasmaggal rendelkező égitestre utal, míg az utóbbi jeges testek jelenlétére utal.
Az eredmények arra is utalnak, hogy a lakható világok kialakításához szükséges összetevők talán nem is olyan ritkák a Tejútrendszer galaxisában. A Föld egy kőzetbolygó, és úgy gondolják, hogy aszteroidák bombázása révén kerültek bele az élethez szükséges elemek, például víz. A nitrogénben gazdag anyag észlelése azt jelentheti, hogy ezen elemek fagyott tartalékai gyakoriak lehetnek.
(Forrás: ScienceAlert)