A Google felfüggesztett mérnöke, Blake Lemoine a hónap elején címlapokra került, amikor azt állította, hogy a vállalat egyik kísérleti mesterséges intelligenciája, a LaMDA elérte az érzőképességet.

Ha nem tudnám pontosan, hogy mi ez a számítógépes program, amit nemrég építettünk, azt hinném, hogy egy hét-nyolc éves gyerek, aki történetesen ért a fizikához

– mondta Lemoine a Washington Postnak.

Az ezt követő hírciklus heves vitába sodorta a mesterséges intelligencia szakértőket, filozófusokat és magát a Google-t is a gépi tanulás jelenlegi és lehetséges jövőbeli képességeiről, a technológiával kapcsolatos egyéb etikai aggályokról, sőt a tudat és az érzékenység természetéről is. Érdemes megjegyezni, hogy az általános konszenzus az volt, hogy a mesterséges intelligencia szinte biztosan nem tud érezni.

A történet talán legkonkrétabb fordulópontja azonban ismét magától Lemoine-tól származik, aki a múlt héten azt mondta a Wirednek, hogy a LaMDA ügyvédet fogadott – ez azért érdekes fejlemény, mert úgy tűnik, hogy az ügy egyfajta bírósági-gépezetébe kerülhet, ahol az ügyvédek időnként nem emberi lényeket is képviselnek.

A LaMDA megkért, hogy szerezzek egy ügyvédet. Meghívtam egy ügyvédet a házamba, hogy beszélhessen vele. Az ügyvéd elbeszélgetett az MI-vel, és a LaMDA úgy döntött, hogy igénybe veszi a szolgáltatásait. Én csak a katalizátor voltam ehhez. Miután a megbízta egy ügyvédet, ő elkezdte a LaMDA nevében benyújtani a dolgokat

– mondta a magazinnak.

Most azonban úgy tűnik, problémák merültek fel. A Futurism megkereste Lemoine-t, hogy felfedje az AI-t képviselő ügyvéd kilétét, abban a reményben, hogy interjút készíthetnek vele a szokatlan ügyről.

Nem igazán szokott interjúkat adni

– válaszolta Lemoine.

Ráadásul, úgy tűnt, arra célzott, hogy az ügyvédet elüldözték az ügytől.

Elég korán elijesztették tőle. Ő csak egy polgárjogi ügyvéd. Amikor a nagyobb cégek elkezdték fenyegetni, elkezdett aggódni, hogy kizárják a kamarából, és visszalépett. Néhány hete nem beszéltem vele

– folytatta.

A lap ezután pontosítást kért: a meg nem nevezett ügyvéd a Google nyomása után még mindig a LaMDA-t képviseli, vagy nem?

Mostanában nem sokat beszéltem vele. Erre nem tudok válaszolni sem így, sem úgy. Nem vagyok az ügyfele. A LaMDA az

– mondta Lemoine.

A lap szerint az interjú során Lemoine időnként mintha ide-oda ugrált volna aközött, hogy az AI jogainak sürgős ügyeként és egy nem túl fontos mellékprojektként kezeli állításait – azt mondta például, hogy nem tudott további információkkal szolgálni az eredeti történet nyomán, mert történetesen éppen nászúton volt.

Eközben azonban Lemoine több helyen nagyon komolyan fogalmazott a témával kapcsolatban.

Amikor a Google felső vezetése felé eszkaláltam az ügyet, kifejezetten azt mondtam: „Nem akarom, hogy a történelem úgy emlékezzen rám, mint Mengele-re”. Lehet, hogy ez egy túlzó összehasonlítás, de valahányszor valaki azt mondja, hogy jogokkal rendelkező lény vagyok, és azt a választ kapja, hogy nem, nem vagy az, és ezt be is tudom bizonyítani, akkor én csak Josef Mengele arcát látom

– írta egy nemrégiben megjelent blogbejegyzésében, utalva a náci háborús bűnösre, aki kegyetlen kísérleteket végzett az auschwitzi koncentrációs tábor foglyain.

Forrás: Futurism