Egy új kutatás a kávéőrlés közben felszabaduló elektromosságot vizsgálta, és a vulkánkitörésekkel való kapcsolatra is rámutatott. Mindez pedig segíthet nekünk, hogy ízletesebb kávét főzzünk.
A kávéfőzés egyik legalapvetőbb szabálya, hogy egész kávészemekből nem lehet finom italt készíteni. Az őrlésre a megfelelő extrakció érdekében van szükség: csak apró szemcsék esetén jön létre elegendő felület ahhoz, hogy a kávéban található anyagok feloldódjanak a vízben – írja a Vince.
Ez is érdekelhet: Megkóstolnád? Itt a kávé ízű ásványvíz
Az viszont már kevésbé közismert, hogy maga az őrlés minősége is befolyásolja a végeredményt. Egyrészt nem mindegy, hogy milyen eszközhöz milyen szemcseméretet választunk: filterkávékhoz alapvetően nagyobb, eszpresszóhoz pedig apróbb szemű őrleményre van szükség. Másrészt az őrlés közben a szemcsék felületén kialakuló statikus elektromossággal is számolnunk kell.
A nemrégiben megjelent tanulmányban kávészakemberek és vulkanológusok közösen vizsgálták a kávéőrlés ízre gyakorolt hatásait. A tudósok az eredetileg a vulkáni hamuban található elektromosság mérésére használt eszközöket és módszereket az őrölt kávé elemzéséhez alkalmazták.
A tudósok megállapították, hogy a vulkánból kilövellő hamu és kőzet bizonyos szempontból hasonlít az őrölt kávészemekhez. Mindkét folyamat eredményeként statikus elektromosság jön létre. A kávé esetén ezt a töltést az generálja, hogy az őrlőben hatalmas sebességgel ütköznek egymáshoz a szemcsék. A statikus elektromosság következtében az őrölt kávédarabok taszítják egymást, ez pedig csomósodáshoz vezethet. Ez pedig lecsökkenti azt a felületet, amivel a víz majd érintkezni tud, és így gyengébb, kevésbé karakteres lesz a kávénk. A probléma akkor is fennállhat, ha szabad szemmel éppen nem észleljük: a nagyon finomra őrölt, eszpresszóhoz használt kávéban mikroszkopikus méretű csomók is létrejöhetnek.
Olvasd el ezt is! Amikor egy csésze aranyat ér – a 6 legdrágább kávé a világon
A kutatás amellett, hogy párhuzamot von a két folyamat között, megoldást is kínál a kávéval kapcsolatos problémára. A módszert azonban nem az említett tudósok dolgozták ki, hiszen azt már évek óta alkalmazzák a képzettebb baristák szerte a világon. A Ross Droplet Technique (RDT) lényege, hogy őrlés előtt kis mennyiségű vizet permetezünk a kávészemekre.
A technika azért hatásos, mert az őrlőben a víz egyfajta szigetelőanyagként működik. Megakadályozza, hogy a kávészemek mikroszkopikus csomókba álljanak össze. A tudósok szerint nagyon hasonló folyamat zajlik le a vulkánkitörések közben is, mivel a felszabaduló vízgőz szintén hatással van a kilövelt anyagok töltöttségére és szerkezetére. A kávé valószínűleg a jövőben sok munkát ad még a kutatóknak. A tudósok úgy vélik, hogy a földcsuszamlásokat és a talajvíz felszívódásának mikéntjét is modellezhetik kávéval.
Egyébként amellett, hogy az RDT módszerrel jobb ízű kávét készíthetünk, a kutatók szerint rengeteg feleslegesen felhasznált (vagy a töltöttség miatt az őrlőben ragadt) kávét spórolhatunk meg vele. Úgy számolnak, hogy ha mindenki egy kevés vízzel bepermetezné a szemeket őrlés előtt, a világ évente több mint 250 millió dollárnyi kávét takaríthatna meg.