A nap- és szélerőművek körül nagy a felhajtás. Bár viszonylag könnyebb őket üzembe helyezni és működtetni, ezek az energiaforrások közel sem rendelkeznek olyan teljesítmény-kapacitással – vagy állandósággal -, mint a vízenergia. Kína nagy összegeket fektet be a fentiekbe, legutóbb példéul egy hatalmas gát építését jelentette be a Sárga-folyón, a Tibeti-fennsíkon fekvő Csinghaj tartományban.
Ha elkészül, a Yangqu-gát az előrejelzések szerint évente közel ötmilliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni – ez félmilliárddal több, mint az arizonai Hoover-gát –, és a tervek szerint teljes egészében robotok fogják építeni, emberi munkaerő nélkül.
A múlt hónapban a Tsinghua Egyetem folyóiratában megjelent tanulmány részletesen ismertet egy 3D nyomtatási módszert, amely mesterséges intelligenciát és robotokat használ nagy építési projektekhez. Azonban vannak félreérthető elemek, hiszen a rendszert a 3D nyomtatással hozzták összefüggésbe; amit a kisebb építészeti munkálatokhoz használnak. Például a családi házak esetében nyomtatót használnak, amely rétegről rétegre köpködi ki a betonkeveréket, ebben a projektleírásban azonban nincs szó nyomtatóról.
Az építési ütemező rendszer inkább szakaszonként értékeli a projekt digitális tervezési modelljét, kiszámítja, hogy mennyi töltőanyagra van szükség, majd egy robot összegyűjti az anyagot, és elszállítja a kívánt szakaszra. A robotok „intelligens burkolást és gördítést” végeznek egy építési réteg befejezéséhez, majd visszajelzést küldenek az ütemező rendszernek. Ez annyiban 3D-nyomtatás, hogy egy nagyon magas építmény rétegről rétegre halad felfelé egy automatizált folyamat segítségével. De azért nem mondható konkrétan 3D-nyomtatásnak, mert konkrétan nincs nyomtató.
Az építkezés nem a nulláról kezdődött. Ezen a helyen már van egy gát, amelyet 2010-től építettek, egy 1200 megawattos vízerőművel együtt. Így ezt bővítik most.
Az építőanyagok egy részének kitermeléséhez emberi munkásokra lesz szükség, de a projekt nagyfokú automatizáltsága ideális esetben azt jelenti, hogy a projekt gyorsabban és kevesebb hibával fejeződik be. A gépek 12 órás műszakokban, vagy akár éjjel-nappal is dolgozhatnak. A tervek szerint az első szakasz 2024-ben kezdi meg működését, a teljes projekt pedig a következő évben már működőképes lesz.
Az amerikai Hoover-gát építése során 96 ember vesztette életét. Volt, akik vízbe fulladtak, másokkal a lezuhanó építőanyagok végeztek, de sokan a sziklák robbantásakor haltak meg. A gépi munka másik előnye tehát, hogy az emberi biztonság nem kerül veszélybe.
Kína célja, hogy 2060-ra szén-dioxid-semlegességet érjen el. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a napelemeknél és szélturbináknál jóval többre lesz szükségük, ezzel a gáttal azonban sikerülhet közelebb kerülniük a kitűzött célhoz.