Egy új tanulmány összefüggést talált az agyrázkódás és a bélbaktériumok változása között.
Az agyrázkódás megfelelő diagnosztizálásának nehézségei miatt a tudósok messze földön keresik azokat a biomarkereket, amelyek egyértelműen megmutatják az agysérülés mértékét. A Houston Methodist Kutatóintézet tudósait ez a kutatás a bélrendszer baktériumközösségeihez vezette, ahol rájöttek, hogy az agyrázkódást követő változásokból következtetni lehet a gyógyulás állapotára.
Míg a fejre mért ütés súlyos következményei, például koponyatörés vagy agyduzzanat a röntgenfelvételeken vagy CT-vizsgálatokon megmutatkozhatnak, addig az idegsejteket károsító mikroszkopikus sérülések olyan finomak lehetnek, hogy észrevétlenek maradnak. Ezért a helyszíni értékeléseket végző orvosszakértők számára a szédülés, homályos látás vagy émelygés önbevallása a legmegfelelőbb diagnosztikai technika, de az aluljelentések és a másodlagos agysérülések kockázata nagyon is valós a versenysportolók körében, akik nem szívesen melegítik a kispadot.
Ezért vonzó az az elképzelés, hogy az agyrázkódás specifikus biomarkereket hozhat létre, amelyek felhasználhatók az időben történő és végleges diagnózis felállításához, és számos kutatócsoport dolgozik ezen a területen. A vérvizsgálat egy olyan terület, ahol nagy aktivitást tapasztalunk, sőt az FDA 2018-ban jóváhagyta az első ilyen tesztet, amely két olyan fehérjét követ nyomon, amelyek agysérülés után jelennek meg a vérben. A nyál- és vizeletvizsgálat további technikák, amelyek potenciált mutatnak.
A közelmúltban a tudósok elkezdték azt is vizsgálni, hogy a bélbaktériumaink milyen lehetőségeket rejtenek az agysérülés árulkodó jeleinek felfedésére, és az állatmodelleken és sejtkultúrákon végzett vizsgálatok ígéretes jelekkel szolgáltak. A Houston Methodist csapata ezt tovább vizsgálta, 33 egyetemi futballistát követve nyomon egy szezonon keresztül, három időközönként vér-, széklet- és nyálmintákat gyűjtve, hogy képet alkothassanak a bélmikrobiomjukról.
Az agyrázkódást követő eseteket követően a csapat két olyan baktériumfaj szintjének csökkenését találta, amelyek normális esetben az egészséges egyénekben bőségesen előfordulnak. Összefüggést találtak továbbá a vérben a traumás agysérülésekhez kapcsolódó fehérjék és a székletben az agysérülésekhez kapcsolódó baktériumok között. Ezek az agyrázkódás okozta gyulladás következményei lehetnek, amely megváltoztatja a szervezetben keringő fehérjéket és molekulákat, áttöri a bélgátat, és átformálja a bélbaktériumokat és az anyagcserét.
Ezek az eredmények együttesen korai bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a bélmikrobiomban bekövetkezett változások kimutatása segíthet a fejsérülést követő agyrázkódás diagnózisának javításában, írják a kutatók tanulmányukban. Sokkal több munkára van szükség, beleértve a nagyobb mintaszámú vizsgálatokat is, de az ilyen típusú biomarkerek egy napon nemcsak az agyrázkódás megerősítésére is felhasználhatók lehetnek, hanem annak mérésére is, hogy a beteg mennyire jól gyógyul a sérülésből. Amíg a bélmikrobiomod nem normalizálódik, addig nem gyógyultál meg, lényegében.
(Forrás: New Atlas)