Egyre népszerűbb az állatklónozás,  pedig vannak veszélyei

Egyre népszerűbb az állatklónozás,  pedig vannak veszélyei

Egyre népszerűbb az Egyesült Államokban az állatklónozás. Nem olcsó mulatság: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki életre kívánja kelteni elhunyt kedvencének pontos mását.


Egy New York-i rendőr szolgálati helyére még 2006-ban besétált egy apró, loncsos szőrű kutya. John Mendola magához vette, és annyira megszerette, hogy tíz évvel később, amikor a kutya rákos lett, már nem tudta elképzelni az életét nélküle

– idézi a BBC-t a Haszon. .

Mendola a kutya betegsége után a Viagen nevű texasi céghez fordult, amely az egyetlen vállalat az Egyesült Államokban, ami kutyák és macskák klónozásával foglalkozik. Szövetmintát vettek az állaton, majd két klónkutya is született a négylábú béranyától.

A kiskutyák genetikai szempontból azonosak voltak az addigra már elhunyt kedvenccel.

Borsos ár 

A fentebb említett szolgáltatás 50 ezer dollárjába azaz nagyjából 17 millió forintba került. De a Viagennél macskák és lovak klónozását is vállalják, előbbit 30 ezer (10 millió forint), utóbbit 85 ezer dollárért (27 millió forint).

Ugyan a klónoztatás kifejezetten drága dolog, a cégnél 2015 óta mégis több száz klónozást végeztek.

Ebből egyébként több technika létezik. Általában sejtmagot vesznek ki az állatból, majd ezt egy olyan donorpetébe juttatják, amelyből a genetikai anyagot kivonták. Laboratórium körülmények között kifejlődik belőle egy embrió, amelyet béranya méhébe ültetnek, aki kihordja és világra hozza az állatot.

A klónozásra szánt állat genetikai anyaga szinte a végtelenségig megőrizhető, mert az embriókat nagyon alacsony hőfokon tárolják.

Egypetéjű ikertestvérek 

A klón tulajdonképpen az eredetinek az egypetéjű ikertestvére, amelyet évek, évtizedek, vagy akár évszázadok választanak el a gazdaállattól

– mondta Blake Russall, a Viagen vezetője.

Az állatvédő szervezeteknek viszont komoly aggodalmaik vannak a klónozással kapcsolatban: több tanulmányból kiderül, hogy a klónok hajlamosabbak a különböző betegségekre.

Emellett a klónok közül sok nem egészségesen jön a világra. A Columbia Egyetem 2018-as kutatása szerint a klónozás átlagos sikermutatója 20 százalékos. Ez azt jelenti, hogy számtalan béranyát kell használni a többszöri próbálkozás során.

Penny Hawkins brit szakértő szerint egy klón soha nem lesz az eredeti pontos mása, különösen a természetét illetően.

Egy állat annál sokrétűbb, hogy egy DNS-sel leírható lenne. Ráadásul elkerülhetetlen, hogy az új állatnak másfajta élettapasztalatai lesznek, ami hatni fog a személyiségére.

Ezt egyébként a Viagennél is elismerik: szerintük egy állat viselkedésének 25 százalékát a nevelés és a vele való foglalkozás alakítja ki.

További cikkek az írótól

 

 

Kedvelt cikkek

Legfrissebb cikkek

Teszt cikk

Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem...

Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…

Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem...

Cikk címe Lorem Ipsum teszt loom videó

Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem...

Hírlevél-feliratkozás