Ha az új kutatások igazak, a Proxima Centauri b csak egy a sok közeli bolygó közül, amely lakható lehet, de nem épp úgy, ahogyan azt korábban feltételezték a tudósok.

A NASA a közelmúltban újraértékelte a közeli csillagok körül keringő Föld-méretű bolygókat, melyek közül tizenhét hasonlíthat a Jupiter és a Szaturnusz azon holdjaira, amelyeken jelen lehet az élet valamilyen formában.

Ezt is olvasd el! Több milliárd szuperföld van körülöttünk − a legtöbb még élhető is lehet

Az asztrobiológusok jelenlegi feltételezése szerint az élet létrejöttéhez két dologra van szükség: nagyjából Föld-méretű bolygókra, valamint arra, hogy azok egy csillag lakhatósági zónájában helyezkedjenek el.

Bár ennek az övnek a valódi határairól viták folynak, a legtöbb tudós egyetért abban, hogy ez az a sáv, ahol a bolygó felszínén folyékony víz megjelenésére alkalmas hőmérséklet uralkodik. A víz ugyanis elengedhetetlen minden általunk ismert létformához.

Az eddig talált exobolygók többsége a lakhatósági zóna forró oldalán helyezkedik el.

Elemzéseink azt jósolják, hogy bár az eddig felfedezett 17 objektum mind jéggel borított felszínnel rendelkezhet, a radioaktív elemek bomlásából és a központi csillaguk által kifejtett árapályerőknek köszönhetőn elegendő belső fűtést kapnak ahhoz, hogy belső óceánokat tartsanak fenn

– mondta Dr. Lynnae Quick, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa, aki kollégáival közösen ezeket a bolygókat tanulmányukban a „hideg óceánok világainak” nevezték el.

Ez is érdekelhet: Egy rejtélyes Föld-méretű exobolygóról érkező ismétlődő jel izgatja a tudósok fantáziáját

A Proxima Centauri b esete

A korábban említett 17 bolygó adataival kapcsolatban nagy a bizonytalanság, Quick és szerzőtársai ezért megbecsülték ezek árapály-jelenségeinek erejét, valamint a belső felmelegedést okozó radioaktív bomlások valószínűségét. Mindezt azért, hogy felmérjék, milyen vastagok lehetnek azok jégpáncéljai. A tizenhét eset közül messze a legérdekesebb a Naprendszeren kívüli legközelebbi objektum, vagyis a Proxima Centauri b helyzete.

Fotó: commons.wikimedia.org

Bár korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy a bolygó a lakhatósági zónában van, számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az életre vonatkozó kilátások borúsak, mivel az égitestnek valószínűleg nincs légköre.

Quick és kollégái azonban úgy gondolják, hogy a Proxima jóval hidegebb, mint azt korábban feltételezték. Ez szükségtelenné teszi a légkört, hiszen a jég is képes megvédeni és a fenntartani az óceánokat.

Sőt, míg néhány bolygó olyan vastag jégpáncéllal bír, amely alól az anyag nehezen tudna kiszabadulni, addig a Proxima Centauri b esetében ez a vastagság mindössze 58 méter lehet. Ez azért fontos, mert – a Szaturnusz Enceladus nevet viselő holdjához hasonlóan – az égitest jégfelszínén gejzírszerű kitörések figyelhetők meg.

Ha a tudósok mintát vehetnének ebből a vízpermetből, az nemcsak megerősítené az elméletüket, hanem potenciálisan olyan molekulákat is tartalmazna, amelyek az élet jelenlétéről árulkodnának.

Forrás: FLScience