Egy frissen végzett kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi lenne velünk, ha bolygónk forgása hirtelen megszűnne.
Képzeljük el, hogy egy napsütötte tengerparton sétálunk valahol az Egyenlítő mentén. A Föld alattunk óránként 1674 kilométer/óra sebességgel forog kelet felé. Azonban mivel minden – a homok és minden egyéb tényező – a környezetünkben ugyanolyan sebességgel mozog, a sétánk így pedig mindig egy kényelmes és mindennapi gyaloglásnak érződik majd.
Ez is érdekelhet: Így figyelhető meg legegyszerűbben a Föld forgása
Mi lenne, ha hirtelen megállna a Föld?
Ha a Föld forgása hirtelen megszűnne, nemes egyszerűsséggel elrepülnénk kelet felé az előbb leírt közel 1700 kilométer/órás sebességgel. A Newton első tehetetlenségi törvénye által is megindokolt következmény végeredménye – azaz hogy épp vízben vagy szárazföldön érnénk célt – már nem számítana, ugyanis a becsapódás ereje valószínűleg azonnal megölne minket.
A vízre is hatással lenne a folyamat. A fák és az épületek sem lennének biztonságban, annak ellenére, hogy azok stabilan a talajban gyökereznek
– magyarázta Joseph Levy, a New York-i Colgate Egyetem föld- és környezettudományi docense. A tudós szerint tehát a Föld hirtelen megállása miatt az épületeket kelet felé lökő tehetetlenség sokkal erősebb lenne, mint a téglákat összetartó habarcs, így a házak szerkezetei egyszerűen szétszakadnának.
Ezt is olvasd el! Az amerikai légierő megállította volna a Föld forgását – az emberiség húzta volna a rövidebbet
A fizika törvényei szerint az Egyenlítőhöz közel a legnagyobb a forgási sebesség. Egyre eltávolodva ettől a sávtól csökkenés tapasztalható, így az Antarktisz környékén élők néhány horzsolással túlélhetnék a katasztrófát – legalábbis egy ideig.
Ehhez azonban nagyon közel kell lenni, körülbelül hét mérföldre a sarkoktól
– fejtette ki Levy a Business Insidernek.
Fotó: NASA/Unsplash
Mi van akkor, ha a Föld napok vagy hetek alatt lassulna le?
A fokozatos lassulás megakadályozhatná, hogy elrepüljünk, azonban a baj ugyanakkora lenne, csak lassabb lefolyású. Felborulna a nappalok és az éjszakák aránya: egy nappal tizenkét óra helyett fél évig tartana. A megállás nélkül sütő nap megpörkölné a közeli növényeket, és elpárologtatná a víz nagy részét a földgolyó Nap felé néző oldalán.
A hat hónapig tartó éjszaka sem lenne sokkal jobb. A fény és a meleg hiánya valószínűleg sok megmaradt növényt elpusztítana, a víz pedig jégtáblává fagyna. A magasabb szélességi fokok biztonságosabbak lehetnek, mivel a napfény nem lenne túl intenzív a sarkok közelében.
Hozzá kellene szokni tehát a nomád életmódhoz, örökké a napfényt kergetve, de egy év alatt így is teljesen élhetetlenné válna bolygónk.
A váratlan időjárással is meg kellene küzdeni
Amikor a Földnek csak a felét éri hónapokon keresztül intenzív napsugárzás, a bolygónak egy második, oldalirányú hőmérsékleti gradiense keletkezik, ami kétszer olyan bonyolulttá tenné az időjárás előrejelzését. A kiszámíthatatlan tényezőkhöz pedig nem tudnánk olyan tempóban alkalmazkodni, hogy azt túlélhetné bárki is hosszabb távon.