Egy ősi mezopotámiai írásos emlék segíthet megérteni a Föld egyik legfontosabb kérdését.

Az amerikai Wichita State University régésze, Matthew Howland vezette kutatócsoport tagjai mezopotámiai téglákat tanulmányoztak, hogy megértsék, milyen folyamatok zajlottak le a Föld mágnesen mezejében az elmúlt évezredek során – írja a Science Alert.

A közel 3000 éves mezopotámiai téglák vas-oxid szemcséket tartalmaznak, amelyek fontos információkkal rendelkeznek a bolygónk mágneses mezejével kapcsolatban.

Ez is érdekelhet: De vajon mitől volt olyan sikeres Nagy Sándor?

A kutatók a vizsgálatuk során 32 mezopotámiai agyagtégla mindegyikére rábélyegezték a tégla készítésének idején uralkodó király nevét.

Ezután mintát vettek a téglákból, és egy magnetométer segítségével meghatározták a leletekbe ágyazott mikroszkopikus vas-oxidszemcsék viselkedését. Ezen technikával végül rekonstruálhatták a bolygó mágneses mezejének viselkedését az i. e. 3. évezredtől az i. e. 1. évezredig.

A módszer új eszközt biztosíthat arra, hogy a szakemberek jobban megértsék, hogyan változott és fejlődött a Föld mágneses mezeje az évezredek során, illetve a tudósok pontosabb előrejelzéseket eszközölhetnek a mágneses mező jelenlegi és jövőbeli viselkedésével kapcsolatban.

A nagyszabású vizsgálat után az eredményeiket összevetették a Föld egyéb helyéről származó, hasonló korú mintáival, és nagyon úgy tűnik, hogy bizonyítékot találtak az egyik legizgalmasabb feltételezett geológiai eseményre.

Ez a jelenség a Levantei Vaskori Geomágneses Anomália (LIAA), a mágneses mező erősségének egy rejtélyes kiugrása, amelyről úgy gondolják, hogy a mai Irak területén történt, Kr. e. 1050 és 550 között.

A csapat szerint a LIAA valóban bekövetkezett, sőt, az elemzés rövid, ám mégis drasztikus ingadozásokat mutatott ki II. Nebukadneccar uralkodása alatt, i. e. 604 és 562 között, ez pedig azt jelenti, hogy a Föld mágneses mezeje rövid időn belül is jelentősen változhat.