A legújabb hazai zenészbálványok alig múltak húszévesek, közönségüket pedig leginkább az érdekli, hogy önazonosak legyenek. És legalább egy kicsit olyanok, mint ők maguk. Utánajárunk az új generációs előadók közös vonásainak, feltérképezzük a legnagyobb különbségeket, és azt is megnézzük, mi áll az elsöprő sikerük hátterében. Csabai Máté cikkének részlete a Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámából.

Október közepén úgy tűnhetett, min­denki Azahriahról beszél. A 21 éves zenész órák alatt „eladta” a Puskás ­Arénát, majd a hatalmas érdeklődésre – és a jegyvásárlási rohamot épphogy nyögő szerverekre – tekintettel a május végi koncert duplázását és triplázását is meghirdette, amelyekre ugyancsak órák alatt elfogytak a belépők. A szen­zációs sold out híre azokhoz is eljutott, akik szívesebben bújnak a kő alá, a ze­nehallgatók és a szakmabeliek pedig hol lelkesen, hol kénytelen-kelletlen megállapították: megérkeztek a Z ge­nerációs popzenészek.

Újhullámos dalnokok

Nem Azahriah volt az első fecske, de kétségtelenül ő csinált nyarat. A rock’n’rollban gyökerező Carson Coma, a szókimondó hiphop-paró­diákról ismert Krúbi és a melanko­likus, felkavaró szövegeivel hódító Beton.Hofi láttán már feltűnhetett, hogy

a kétezres évek fordulóján szü­letett generáció szélsebesen tör előre, és egyik napról a másikra ér el olyan sikereket, amelyekhez az előzőknek öt-tíz év kellett.
Nincs abban semmi meglepő, ha az információ aranyko­rában a hírnév hamarabb összejön, azon viszont joggal csodálkozhatunk, hogy mennyire más és milyen tar­ka ez a zenésznemzedék.

Talán azt is érdemes rögtön elmondani róluk, hogy többnyire magyar szöveggel, magyar közönségnek készítenek ze­nét. Okulva abból, hogy az elmúlt tíz évben bandák tucatjai énekeltek angolul a nemzetközi hírnév csaló­ka ábrándjáért, Azahriah és kortársai a hallgatók szívébe találtak: identitást teremtenek és hisztériát keltenek.

Illusztráció: Hamu és Gyémánt / Almási Zétény

Carson Coma, Deva, Dzsúdló és a hiphop

A Carson Coma bolondos rock’n’roll zenekarként kezdte, és rögtön meg­hódították azokat is, akik még Korda Györgyre tanultak rokizni. A műfaj bevett formuláit újabban egyre gyakrabban vegyítik a punk elemeivel. Együtt nőnek a közön­ségükkel, egyre felnőttesebbek és egyre profibbak, s ha még az oly­kor karcos politikai mondanivalót is számításba vesszük, máris meg­kapjuk a ma ellenkultúráját.

Más­honnan indult a huszonhárom éves Дeva (Deva), akinek mágikus at­moszférájú, népdalban gyökerező és a női hangot hipnotikus elektroniká­val kísérő zenéjére már külföldön is felfigyeltek, pedig nem sokkal koráb­ban még a hálószobájában, egyetlen laptopon készített dalokat. Dzsúdló a tinédzserek szorongásait és örömeit hangosítja ki, ő az az énekes-rapper, aki magasról tesz a hiphop maszkulin pózaira, vállaltan gyengéd és érzel­mes szövegeivel fiúk és lányok titkos gondolatait egyaránt megfogalmaz­za.

Már közhelynek számít az állítás, hogy a rock helyét a hiphop vette át a slágerlistákon, így nem mehetünk el szó nélkül az új generáció szövegelői mellett sem, hiszen úgy tűnik, nem lehet megemelni kockakövet a Bel­városban anélkül, hogy ne ugorna ki alóla néhány.

Pogány Indulót karcos, füstös hangjáért, 6363-t, azaz Ge­gét ötletes rímpárjaiért, AKC Misit pedig a ritmikus, száraz alapokon nyugvó trap talán legismertebb elő­adójaként imádják, legutóbb pedig megérkezett a súlyos nőhiánnyal küzdő hiphopszíntérre Sisi is. Sokáig úgy tűnt, a kemény szövegű bulislá­gerekben tehetséges Desh megmarad Sancho Panzának Azahriah mellett, mostanra azonban már ő is milliós nézettségekkel büszkélkedhet.

Posztmodern kavalkád

Ennek a generációnak azonban nem a műfaji határok jelentenek töréspon­tot, és nem érinti őket az a klikkesedő szembenállás, amit egykor a Beatles és a Stones, a metál és a reggae, vagy a pop és a keményrock között tapasz­taltunk. Egy kattintásra vannak minden műfajtól. Nem számít, hogy egyetemi klubban vagy sportaréná­ban szól, és az sem, hogy szerepel-e óriásvállalat a szponzorok között. Azahriah zenéjében ott buzog a mu­latós és a Balkán hedonista sodrása, egy-egy számában önfeledten ka­landozik a népszerű és a kísérletező műfajok között. A posztmodern ka­valkádban sokkal inkább számít, kit tartanak a rajongók önazonosnak.

Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban

A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.

Hamu és Gyémánt