A határtalan égbolton feltűnő titokzatos fények a kezdetek kezdete óta érdeklik az emberiséget. Már az ókori görögök is felvetették, hogy ha egyéb égitestek is léteznek, akkor a felszínükön akár élet is lehetséges. A csillagászat fejlődésével, majd a távoli exobolygók felfedezésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés: valóban egyedül vagyunk-e az univerzumban? Lengyel Csilla cikkének részlete a Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszámából.

A földönkívüliek témája az utóbbi évtizedekben önálló sci-fi zsánerré nőtte ki magát, a titokzatos jelenségek iránt rajongók pedig a megszállottságig képesek az igazukat bizonygatni repülő csészealjak, eltitkolt kormányzati laboratóriumok vagy a földönkívüliek által elrabolt személyek kapcsán. A legtöbben persze nem veszik komolyan egy intelligens életforma földi látogatásának vélt nyomait, a tudomány azonban nem zárja ki, hogy távoli bolygókon lehetnek olyan körülmények, amelyek lehetővé teszik az élet megjelenését. Ahogy dr. Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa fogalmaz,

már csak azért is fontosak az ilyen irányú kutatások, mert azt, hogy máshol van-e élet, másképp nem deríthetjük ki, hiszen nem lehet az univerzum minden kövét fölforgatni, és megnézni, hogy mi van alatta.

Nincs kizárva

A bolygónkon túli élet lehetőségének kutatásával az asztrobiológia foglalkozik: ez a tudományág arra keresi a választ, hogy honnan eredhet a földi és a földön kívüli élet. Dr. Frey Sándor szerint ezek mind olyan kérdések, amelyekre nem igazán létezik válasz. Ennél még kevesebb a remény arra, hogy az emberiség egyszer más intelligens fajjal találkozik, azonban erre is irányulnak vizsgálatok. Ez a SETI, az idegen intelligens életformák utáni kutatás, amely tudományos eszközökkel, például rádióhullámok és más elektromágneses sugárzás megfigyelésével keres más bolygókról származó civilizációkról tanúskodó jeleket. Jelenleg csak kisebb magán- és egyetemi finanszírozású SETI-programok folynak, például a Kaliforniai Egyetem SERENDIP IV programja vagy a 2016-os, magánkezdeményezésű Breakthrough Listen projekt, amelyet Stephen Hawking is támogatott.

A legtöbb kutató azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban. Dr. Frey Sándor szerint, bár a bolygók nagy száma miatt különös volna, ha csak a Földön lenne élet, kevés az esélyünk, hogy találkozzunk földönkívüliekkel. Az, hogy ez miért is van így, szintén érdekes téma.

„Ha összeszámoljuk, hogy a mai tudásunk szerint hány csillag van egy galaxisban, és körülöttük mennyi bolygó lehet, és mennyi galaxist ismerünk, akkor olyan felfoghatatlan számokat kapunk, aminek alapján szinte kizárt, hogy értelmes élet csak a Földön jött létre. Az más kérdés, hogy erről lesz-e valaha konkrét bizonyítékunk, mert arról, hogy például öt galaxissal arrébb félmilliárd éve valahol kialakult az élet, soha nem szerzünk tudomást. Az emberi társadalom is csak a történetének az utóbbi száz évében produkál messziről is észlelhető technikai jeleket, és kérdéses, hogy meddig marad fenn ebben az állapotban a civilizációnk. Ezért lehet, hogy a civilizáció történetének csak egy nagyon kis periódusában, egy szűk időkorláton belül van esélyünk bármilyen információhoz jutni egy idegen kultúráról.”

AI-illusztráció: Sándor Emese / Hamu és Gyémánt

Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban

A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál valamint digitális változatban is beszerezhető.