Ha egy bolygó légkörében kutatók metán jelenlétére figyelnek fel, akkor az adott égitest egyből a vizsgálandó objektumok közé kerül, ugyanis ez az anyag lehet az élet egyik kulcsa. Eddig legalábbis ez volt a csillagászok hivatalos álláspontja.
A metán egy telített szénhidrogén, amely csak nagyon rövid ideig tud jelen lenni egy bolygó légkörében. Nem bírja sokáig a fényt, kémiai kötései gyorsan felhasadnak, ezeket folyamatosan pótolni kell, hogy fennmaradjon a légkörben.
Ez is érdekelhet: Furcsa felhőket fedeztek fel egy távoli exobolygón csillagászok
Ha egy kőzetbolygón sok metán található, akkor hatalmas bázissal kell rendelkeznie, ami valószínűsíti a biotikus, azaz élő anyagokból kiinduló forrást. A Földön is a biológiai tevékenység óriási mennyiségű metánt termel.
Nemrégiben a James Webb-űrteleszkóp metánt mutatott ki a WASP-80b, egy a Jupiterhez képest körülbelül fele akkora tömegű gázóriás légkörében. A Sciencealert cikke szerint ez az exobolygó mintegy 162 fényévre van a Földtől, továbbá ez az egyetlen objektum, amelyet eddig észleltek a 1,5 milliárd éves csillaga körül.
Ezt is olvasd el! Több milliárd szuperföld van körülöttünk − a legtöbb még élhető is lehet
Fotó: Shutterstock
Mivel azonban a WASP-80b gázbolygó, így kétséges, hogy alkalmas lenne arra, hogy kialakuljon rajta az élet. Nem könnyíti a feltételeket, hogy a hőmérséklet az 550 Celsius-fokot is eléri. Az elméletileg életre alkalmas légkör így más körülmények miatt élhetetlennek tűnik az ezt firtató tanulmány szerint.
Az eddigi tudományos álláspont tehát megdőlni látszik.
A NASA már régóta küld űrszondákat a Naprendszerünk gázóriásaihoz, hogy megmérjék a metán és más molekulák mennyiségét a légkörükben. Amikor ilyeneket találunk exobolygókon, ezzel tovább bővítjük ismereteinket arról, hogyan is működhet a kémia és a fizika a Földtől eltérő körülmények között
– írták a szerzők. Ha életet nem is feltételez, a kutatók abban még hisznek, hogy a metán mérése a vízzel együtt segít meghatározni, hogyan alakult ki egy bolygó. Ezek vizsgálatával ugyanis jól kimutatható adott helyen a szén- és az oxigénatomok aránya.
Bár a metán a biológiával való kapcsolata miatt mindenki figyelmét magára vonja, ez a kutatás ennek a vegyületnek egy másik oldalát is megmutatta. Segíthet megértetni a tudósoknak, hogyan és hol alakultak ki egyes bolygók. Sőt, még a Naprendszer megismeréséhez is nagyban hozájárulhat, hiszen még saját környezetünkkel kapcsolatban is rengeteg megválaszolatlan kérdés létezik.