A tudomány már régóta tisztában van vele, hogy a Hold azt követően jött létre, hogy Földünk, valamint egy másik, Mars-méretű objektum összeütközött. Az égitestek katasztrofális találkozása mintegy 4,5 millárd évvel ezelőtt történt, hatásai azonban még ma is velünk vannak – nem csupán a Holdon, de a Föld köpenyének összetételében is találunk erre bizonyítékokat.

Eddigi ismereteink alapján azt gondoltuk, hogy az ütközés a Föld ősét kisebb, míg a másik bolygót nagyobb mértékben érintette. Utóbbi darabjaira tört, majd részei – és a mi bolygónk szilánkjai – szétszéledtek az űrben. A Föld mágnesesterének köszönhetően azonban ezek a bolygódarabok összeálltak azzá az égitestté, amit ma Holdként ismerünk.

Ha ez valóban így lenne, a Föld és a Hold kémiai összetétele eltérő lenne egymástól, ezt azonban cáfolja a tudomány. Egy nemrégiben közölt tanulmány új szimulációi azt vizsgálták, hogy a Theiaként emlegetett másik bolygó hogyan hatott a Földre.

Ez is érdekelhet: Kiderült, mekkora és mire hasonlít a Hold belseje

A korábbi kutatások túlzott hangsúlyt fektettek a törmelékkorong [a Hold elődje – szerk.] szerkezetére, és figyelmen kívül hagyták az óriási ütközésnek a korai Földre gyakorolt hatását. Eredményeink megkérdőjelezik azt a hagyományos elképzelést, hogy az óriási becsapódás a korai Föld homogenizálódásához vezetett

– magyarázta Deng Hongping professzor, a Sanghaji Csillagászati Obszervatóriumának munkatársa.

Ehelyett úgy tűnik, hogy a Holdat formáló óriásbecsapódás a Föld 4,5 milliárd éves geológiai fejlődésének kiindulópontját jelöli.

Ezt is olvasd el! Egy tanulmány szerint nagyon furcsa állagú lehet a Föld belső magja

A szimulációk azt mutatják, hogy az ütközés után a Föld felső és az alsó köpenye eltérő összetételű és állapotú lett. Az alsó köpeny többnyire szilárd, míg a felső köpeny azonban a másik bolygó anyagával összekeveredett – írja a IFLScience cikke. Az alsó köpenyben lévő, Theiából származó vasban gazdag anyag lehet felelős azokért az anomális struktúrákért, amelyek az afrikai tektonikus lemez, illetve a csendes-óceáni tektonikus lemez alatt helyezkednek el.

A legmélyebb köpenyből, sőt a magból is felszínre kerülhet anyag, ennek tanulmányozása kísérleti bizonyítékot szolgáltathat a szimuláció által javasolt forgatókönyvre. Mindez pedig nemcsak a Földre, hanem más kőzetbolygók kialakulására is alkalmazható lehet.

Ez a kutatás még a Naprendszeren kívüli exobolygók kialakulásának és lakhatóságának megértéséhez is inspirációt nyújt

– tette hozzá Deng.

A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.