A múltban az emberek egészen másképp számították az időt. A naptárak politikai okokból változtak, valamint azért, hogy jobban tükrözzék az évről alkotott elképzeléseiket az embernek. Ezek pedig olykor óriási kavarodáshoz vezettek, olyannyira, hogy 1582-ben el is maradt tíz nap.
1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a Gergely-naptárat. Ezt megelőzően a római világ és Európa nagy része a julián naptárat használta, amelyet Julius Caesar vezetett be Kr. e. 45-ben. Bár a Julián-naptár hosszú-hosszú évszázadokig tökéletesen működött, nehezen lehetett vele kiszámolni húsvét időpontját, amelyről a Kr. u. 325-ben tartott első nikaiai zsinat során döntöttek úgy, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnapra kell esnie – számolt be az IFLScience.
Ez is érdekelhet: 3 hely, ahol a történelem életre kel
Néhány évszázaddal később észrevették, hogy a zsinat által meghatározott tavaszi napéjegyenlőség időpontja, március 21., eltávolodott a tényleges tavaszi napéjegyenlőségtől. Annak érdekében, hogy a naptárat a napévhez, azaz a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazítsák, a julián naptárban négyévente szökőév volt, amikor egy plusz napot adtak hozzá.
A probléma az volt, hogy mivel a tényleges napév 365,24219 nap, a julián naptár azonban minden 314 évben nyert egy napot.
A napéjegyenlőség és a napforduló mozgásának figyelembevétele érdekében a Gergely-naptár bevezetésekor úgy döntöttek, hogy a világnak egyszerűen ki kell hagynia pár napot. Az egyház azért választotta az októbert, hogy elkerülje a keresztény naptárban szereplő eseményeket, és Assisi Szent Ferenc október 4-i ünnepe után megtörtént a Gergely-naptárra való átállás, így egyből utána 15-e lett.
Olvasd el ezt is! Híres merényletek, amelyek megváltoztatták a történelem menetét
Gergely pápának 13 nappal kellett volna eltolnia a dátumot, hogy kiegyenlítse az eltérést, de a matematikusok és tudósok számításai után csak 10 nappal tolta el.
Bár a katolikus egyház 1582-ben fogadta el a naptárat, túl korán alkalmazta, ami nagy eltérésekhez vezetett a két naptár között. A Gergely-naptár későbbi alkalmazói, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada 1752-ben váltott, és nekik is több napot kellett kihagyniuk. De Törökország is 13 napot veszített 1926 és 1927 között.