Napjainkban megannyi szokást gyakorlunk a mindennapokban, ami egykor a múltban a frászt hozta az emberekre. A különféle hiedelmek vagy akár egyes ételek megítélése teljesen átalakult a modern időkre. Épp ezért nehezen elképzelhető, hogy a történelem során volt idő, amikor az emberek rettegtek a paradicsomtól. De miért volt rossz híre a mindenki által jól ismert gyümölcsnek?
A sokszor felmerülő kérdés
Mielőtt teljesen belemerülnénk a finomság eredetébe, érdemes lehet egy sokszor feljövő kérdést tisztázni: a paradicsom gyümölcs vagy zöldség? A választ akár órákig lehetne ecsetelni, de röviden, a tudomány állaspontja szerint gyümölcs.
Ez is érdekelhet: Lárvával töltött sajt és mérgező cápa – Európa legabszurdabb ételei
Megérkezik az öreg kontinensre
A paradicsom Mezoamerikából származik, az aztékok pedig már Kr. u. 8. században is élelmiszerként használták fel. Európába a kora újkorban érkezett meg a spanyol konkvisztádoroknak köszönhetően, hiszen az expedíciójukról ők hozták magukkal a magokat a 16. század elején.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a híres hódító, Hernan Cortes volt az, aki 1519-ben paradicsommagokat hozott Európába, viszont ekkor még nem élelmiszerként gondoltak rá. Sőt, a hűvösebb éghajlaton élő emberek egészen az 1800-as évek végéig nem ettek paradicsomot, csupán dekorelemként szolgált a háztartásokban. De az észak-amerikaiak is csak az 1820-as és 1830-as években fogadták el a paradicsomot mint élelmiszert – írja az RD.
Miért féltek tőle?
A múltban az emberek sokáig azt hitték, hogy a paradicsom egy mérgező gyümölcs, a tévhit elterjedését pedig több tényező okozta.
Először is, az 1700-as évek végén az európai arisztokraták el kezdték fogyasztani a pirosló gyümölcsöt, miután pedig rendszeresen ettek belőle, megugrott a halálesetek és a különféle betegségek száma. Erről a paradicsom tehetett? Természetesen nem.
A szerencsétlenül járt nemeseknek általában óntányérról szolgálták fel az ínyencséget, a savas paradicsom azonban ólmot oldott ki a tányérból, ami fogyasztáskor mérgezést idézett elő. A tányér és a méreg közötti kapcsolatra viszont akkoriban senki sem gyanakodott, így joggal gondolhatták azt az emberek, hogy a paradicsom a bűnös.
A piros gyümölcstől való félelem hosszú történetének másik tényezője Pietro Andrae Matthioli olasz gyógynövényszakértőhöz vezethető vissza. A szakember a paradicsomot a halálos nadragulya családba (növények, amelyek mérgező tropán alkaloidákat tartalmaznak) és a mandragórához (afrodiziákumnak tartott élelmiszerek csoportja) sorolta.
John Gerard Herball című műve pedig tovább rontotta a paradicsom hírnevét azzal, hogy tévesen plagizálta Rembert Dodoens 1553-as mezőgazdasági tanulmányainak pontatlan információit, amelyben azt írták, hogy az egész növény bűzölög és sár ízű. Illetve, hogy a paradicsom leveleiben és szárában mérgező anyag található.
Észak-Amerikában pedig az úgynevezett paradicsomférgektől tartottak az emberek.
Olvasd el ezt is! Utolsó vacsora: ezt fogyasztották a Titanic utasai a tragédia előtt
A „mérgező alma” nem is olyan félelmes?
A régi félelmek eloszlatásának, a mezőgazdaság felemelkedésének, a tudományos ismeretek bővülésének és egy-két vakmerő tesztalanynak köszönhetően az emberek félelme az idő előrehaladtával kezdett alábbhagyni.
A gazdák elkezdték alaposabban vizsgálni a paradicsom felhasználását, valamint különböző fajtákkal kísérleteztek. Nem utolsó sorban pedig a mérgező tányérok is eltűntek, így a paradicsom közelében lévő, ne adj isten paradicsomot fogyasztó emberek életben maradtak. Ez feltűnt a lakosságnak is, így még a kevésbé bátor fogyasztók is elkezdték megízlelgetni a napjainkban már szinte alapélelmiszernek számító gyümölcsöt.