Néha a történelem furcsa fintorokat vág, és olyan – hol szerencsés, hol kevésbé szerencsés − egybeeséseket produkál, hogy azokat el se hinnénk, ha nem lenne bizonyítékunk rá.
William Shakespeare és a Jakab király Biblia feltételezett kapcsolatától Violet Jessop furcsa „szokásáig”, hogy süllyedő hajókon utazott, íme, a történelem leghátborzongatóbb véletlen egybeesései, melyeket a Mentalfloss segítségével gyűjtöttünk.
Ez is érdekelhet: 5 történelmi mítosz, amit még mindig tanítanak az iskolában
1. Egy brit óceánjárónak álcázott német hajó összeütközött annak valódijával
Az első világháború kitörésekor a konfliktus mindkét oldalán álló haditengerészetek magántulajdonban lévő transzatlanti óceánjárókat kommandíroztak. Németország például a Cap Trafalgar nevű hajót vörösre és feketére festette, hogy olyan brit kereskedelmi hajókat utánozzon, mint a HMS Carmania. Az elképzelés az volt, hogy egy kis megtévesztés révén a hajó elkerülheti a nem kívánt figyelmet, vagy akár előnyt is adhat neki a csatában. Aztán 1914. szeptember 14-én a hamis Carmania szembefordult a valódi Carmaniával. Ekkorra a brit hajót már szürkére festették, így a hajók nem voltak egymás tükörképei, de feltételezhető, hogy a megtévesztés egyébként sem volt hatékony. Heves csata következett, amely a Cap Trafalgar elsüllyedésével végződött, és a brit erők győzelmét hozta.
2. Violet Jessop három tengeri katasztrófát is túlélt
Attól függően, hogy nézzük, Violet Jessop lehet a történelem egyik legszerencsésebb vagy egyik legszerencsétlenebb embere. Hajóstewardessként dolgozott, és 1911-ben az Olympic fedélzetén volt, amikor az összeütközött a HMS Hawke-kal. Az Olympic megsérült, de nem süllyedt el, és Jessop túlélte a balesetet. 1912 áprilisában a Titanic fedélzetén dolgozott, és innen is megmenekült egy mentőcsónak fedélzetén. Ekkor a legtöbb ember valószínűleg szárazföldi munkát keresett volna, de Jessop nem. Ő ápolónőnek állt a Britannic, a Titanic testvérhajójának fedélzetén, amelyet az első világháborúban kórházhajóvá alakítottak át. A Britannic robbanást szenvedett, valószínűleg egy víz alatti aknától, és kevesebb mint egy óra alatt elsüllyedt. Jessop életét − aki valószínűtlen módon soha nem tanult meg úszni − a mentőmellénye mentette meg. A nő 84 éves koráig élt.
Fotó: Wikimedia Commons
3. Egy valós tragédia visszhangzott Edgar Allan Poe regényében
Edgar Allan Poe írt egy regényt Arthur Gordon Pym, a tengerész címmel, amelyben egy hajó legénysége kétségbeesett helyzetbe kerül, amikor hajójuk súlyosan megsérül. Végül a legénység sorsot húz, hogy eldöntsék, ki lesz közülük a következő, akit meg kell enniük, hogy életben maradjanak. Végül a Richard Parker nevű szereplő lesz az, akit halálra szúrnak és megesznek. Végül ketten élik túl, de ehhez meg kell enniük egy teknőst is. Néhány évtizeddel később a valóságban is elsüllyedt egy Mignonette nevű jacht az Indiai-óceánon. A négyfős legénység egy csónakba menekült, de nem volt idejük élelmiszert felhalmozni. Akárcsak a Poe történetében szereplő férfiak, ők is megettek egy teknőst, majd egyik társukat is. A szerencsétlen fiatalember neve? Richard Parker.
Ha tovább olvasnál: 6 hihetetlen történelmi tény
4. William Shakespeare állítólag hozzájárult a Jakab király Biblia elkészítéséhez
1611 elején William Shakespeare 46 éves volt. Ugyanebben az évben jelent meg A Jakab király Biblia, amely vitathatatlanul azon kevés könyvek egyike lett, amely nagyobb hatással volt az angol irodalomra, mint maga Shakespeare. Ha eltekintünk a matematikától, ami egy kicsit homályos, a 46. zsoltár 46. szava ebben a Bibliában a „shake” (rázkódás), míg az utolsó előtti 46. szó a „spear” (lándzsa). Ez egyesek szerint arra enged következtetni, hogy Shakespeare dolgozott a Biblia Jakab királyféle változatán, és titokban belecsempészte a saját nevét a szövegbe. Shakespeare azonban nem volt az a fajta formálisan képzett tudós, aki a Biblián dolgozott volna, és ahogy a brit drámaíró és költő, Ben Johnson fogalmazott, „kevés latin és még kevesebb görög nyelvtudása volt„.
Fotó: Getty Images
5. Johannes Kepler hibásan dekódolta Galilei üzenetét, mégis igaza lett
Amikor Galileo Galilei a távcsövében megfigyelte a Szaturnusz gyűrűit, nem tudta, hogy mit gondoljon róluk. Az akkori technológia ismeretében valószínűleg úgy nézhettek ki, mint néhány amorf paca a bolygó oldalán. Leveleket küldött barátainak és kollégáinak, az alábbi szöveggel:
SMAISMRMILMEPOETALEUMIBUNENUGTTAUIRAS.
Megfigyelését egy kusza anagrammába álcázta, amelyet át lehetett rendezni, hogy így szóljon: „altissimum planetam tergeminum observavi” – „Megfigyeltem, hogy a legmagasabb bolygó háromszoros„. (Abban az időben a Szaturnuszt tekintették a „legmagasabb” bolygónak, mert ez volt a Földtől legtávolabb eső megfigyelt bolygó.) Johannes Kepler német csillagász is megkapta a rejtélyes levelet, azonban ő így fejtette meg: „salve, umbistineum geminatum Martia proles„, azaz „Üdvözöllek titeket, kettős gömbök, Mars gyermekei„. Arra a következtetésre jutott, hogy Galilei szerint a Marsnak két holdja van. Az üzenet megfejtésének teljesen hibás módszere ellenére Kepler következtetése helyes volt. A Mars két holdját évszázadokkal később fedezték fel, ma Phobos és Deimos néven ismerjük őket.