Tudósok furcsaságokat fedeztek fel a sarki fényjátékban, mely az egyre gyakrabban előfordulú napviharokra vezethető vissza.
A
Starlink-projekt
2022 februárjában a SpaceX 49 darab Starlink internetes műholdat bocsátott alacsony Föld körüli pályára. Ez volt a 36. Starlink-indítás, amelyet a vállalat végrehajtott. A vállalat munkatársai azt gondolták, hogy ismét zökkenőmentesen fog minden lezajlani, a kilövés napján azonban egy, a Napból kilövellő nagy plazmakitörés csapódott a Földbe. Ez geomágneses vihart okozott a légkörben körülbelül 100 és 500 kilométeres magasságban. Ez pont az az intervallum, amely a Starlink-műholdaknak a céltartományt jelenti.
Ez az esemény pedig hatalmas mennyiségű elektromágneses energiát juttatott egyenesen a Föld felső légkörébe, ami ugyan gyönyörű sarki fényt eredményezett, az energia azonban megnövelte a levegő sűrűségét is. A nagyobb légsűrűségű légkör miatt az eredetileg indított 49 műholdból 38 meghibásodott, majd visszahúzta őket a Földre.
Ez is érdekes lehet számodra: Nem szokványos „nyaralás”: úti célok, amiket mindenképp tervezz be a közeljövőben
Napciklusok
A Nap egy 11 éves cikluson megy keresztül, amely folyamán az aktivitása ingadozik: egyszer nő, egyszer csökken. A ciklus csúcspontján több napfoltot látunk a napfelszínen, több a kibocsátott sugárzás és több a napkitörés. A műholdak pusztulását okozó eseményhez hasonló geomágneses viharok viszonylag gyakori jelenségek, különösen akkor, amikor a Nap eléri 11 éves ciklusának csúcspontját. Az előző ciklusban, amely 2019-ben ért véget (1755 óta a 24. nyomon követett ilyen időszak), önmagában 927 közepes vagy gyenge fokozatúnak minősített vihar volt. Átlagosan tehát körülbelül minden ötödik napra jutott egy.
Kép: Shutterstock
A
mostani napciklus máris meglepőnek bizonyul
A ScienceAlertben megjelent cikk szerint a 4 éve tartó, 25. ciklus maximális aktivitását 2025-re jósolják, a naptevékenység már most is meghaladta az előző ciklus csúcsidőszakát. Ez azt jelenti, hogy több geomágneses vihart tapasztalunk, mely több sarki fényt eredményez. Potenciálisan mindez tehát több veszélyforrást jelenthet a műholdakkal kapcsolatban.
Ezt is olvasd el! Örök sötétség: a kutatók szerint ekkor fog kiégni a Nap
Űridőjárás – a természet láthatatlan ereje
Amikor az űridőjárás energiája belép a Föld felső légkörébe, a különböző szférák összetétele is megváltozik, amellett, hogy a levegő sűrűbbé válik. Még a jelentéktelenebb, kisebb geoviharok is megzavarhatják a komoly katonai, tengeri rendszereket, a légi kommunikációt vagy bármilyen rádiófrekvenciát. A nagyobb viharok érzékelhetőbb problémákat is okozhatnak, mint például a Hydro-Québec áramszolgáltató 1989-ben tapasztalt kilencórás áramkimaradása.
Fotó: Getty Images
Előrejelző
rendszerek
A tudósok észlelni tudjuk, amikor egy napkitörés elhagyja a Nap felszínét, és nagyjából előre is jelzik, hogy az mikor fogja érinteni a Földet. Innen tudhatjuk azt is, mikor látható a sarki fény. Sok vihar esetében azonban nagyon kevés vagy egyáltalán nincs előrejelző képesség, mert ez attól függ, hogy a Föld mágneses mezeje hogyan lép kölcsönhatásba a napszéllel, amit nehezebb észrevenni. A SpaceX esete és a tudományos megfigyelések is újra csak arra döbbentenek rá, hogy milyen hatalmas is ez az univerzum, amelyben élünk.
A cikk eredetileg a The Conversation című újságban jelent meg.