Ha elképzeljük a Föld legszárazabb helyét, valószínűleg mindenki egy sivatagos területre gondol, egy forró régióra, például a Szaharára. A válasz azonban egészen máshol bújik meg. Meglepő, de a világ legszárazabb területe az Antarktiszon található.
A sivataggal ugyan nem lövünk teljesen mellé, hiszen a Föld egyik legszárazabb helye a chilei Atacama-sivatag, ahol a NASA szerint egyes területeken évente mindössze 1-3 milliméter csapadék hullik. A 10-15 millió éve száraz területnek számító Atacama talán 401 évig, 1570 és 1971 között nem látott jelentős csapadékot.
Ez is érdekelhet: Egy új, izgalmas elmélet szerint Izland egy elveszett kontinens csúcsa
Vannak azonban még ennél is szárazabb helyek a bolygónkon, a világ legszárazabb kontinensén: az Antarktiszon.
A hideg levegő kevesebb nedvességet szállít, mint a melegebb, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kontinens ennyire száraz legyen. A tengerparti régiókban viszont évente akár több méter hó is eshet. Egyre beljebb, távolodva a nedvességforrásoktól a hómennyiség évente mindössze néhány centiméter, így összességében ez a legszárazabb kontinens – írja az IFLScience.
Az Antarktisz legszárazabb régiójában, amelyet hó- és jéghiánya miatt McMurdo Dry Valleysnek (Száraz völgyeknek) neveznek, körülbelül 2 millió éve nem esett eső. A 4800 négyzetkilométeres régióban szinte egyáltalán nincs víz, részben a környező hegyeknek köszönhetően, amelyek elzárják a nedvességet a területről.
Olvasd el ezt is! Szivárog a légkörünk? – Öt furcsa tény a Földről, amit sokan nem ismernek
Emellett katabatikus szelek is végigsöpörnek a völgyeken. Ezek a viszonylag meleg szelek és akár 320 km/órás sebességgel mozognak, és menet közben elpárologtatják és eltávolítják a nedvességet a területről.
A katabatikus szél vagy más néven leáramló szél hideg vagy hűvös hegyoldalakon keletkezik. A magasabb térszínen az éjszakai hőkisugárzás révén lehűlő levegő sűrűbbé, súlyosabbá válik, és a gravitáció vonzására leereszkedik a lejtőn.
A területet a NASA a Mars analógiájaként használja az ott uralkodó szélsőséges körülmények miatt. A rossz körülmények ellenér a kőzetek kissé nedvesebb belsejében fotoszintetizáló baktériumokat fedeztek fel. Tekintettel az antarktiszi és a Marson talált éghajlat közötti hasonlóságra, ez reményt adhat arra, hogy a vörös bolygón is egyszer rábukkanunk az ősi élet jeleire.