Az elmúlt időszakban óriási meghökkenést váltott ki egy tanulmány, ami azt állította, hogy a testmozgás valójában nincs is jó hatással az emberi agyra. Nem kellett sokat várni, gyakorlatilag egyből meg is érkezett az ellenvélemény.

Egy 11 266 egészséges ember adatait kutató vizsgálat nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy „a testmozgás előnyei valójában kisebbek, mint a korábbi metaanalízisekben becsült értékek, sőt, akár elhanyagolhatóak is lehetnek.”

Néhány nappal később egy, ennek az eredménynek határozottan ellentmondó tanulmány jelent meg, ami cáfolja az előbbi állítást.

Ez is érdekelhet: 5 hiba 40 felett, amit az edzések közben elkövethetsz

Matthieu P. Boisgontier (Ottawai Egyetem), illetve Boris Cheval (Genfi Egyetem) vizsgálata 350 ezer ember adatait használta fel. A kutatók a Mendel-féle randomizációs módszerre építettek, amely a DNS-ünkben a fogantatáskor, még születésünk előtt bekövetkező véletlenszerű változásokat vizsgálja.

A szakemberek a már említett mintát két részre osztották: az első, 91 084 emberből álló csoport adatait arra használták, hogy azonosítsák a csuklón viselt mozgásérzékelőkkel mért fizikai aktivitásbeli különbségekkel összefüggő genetikai változásokat.

A második, 257 854 főből álló csapat információi segítségével megvizsgálták, hogy a fizikai aktivitással összefüggő genetikai variációknak van-e arányos hatása a kognitív működésre. Mivel Chevalék találtak összefüggésre utaló erős jeleket, arra a következtetésre jutottak, „hogy a fizikai aktivitásnak a kognitív funkcióra gyakorolt oksági hatása van”.

A tudósok megállapították, hogy a fizikai aktivitás igenis javítja a kognitív funkciókat.

Boisgontierék azonban külön kiemelték, hogy nagyon nem mindegy, milyen típusú fizikai aktivitás mellett tesszük le a voksunkat, hiszen a sétához és a kerékpározáshoz hasonló mozgásformák hatása másfélszer nagyobb, mint az erőteljesebb (futás, kosárlabda) verzióké. Tehát a mozgás esetében is érdemes mértéktartónak maradnunk.

Forrás: IFL Science