Egy régóta szunnyadó olaszországi szupervulkán napról-napra közelebb kerül a lehetséges kitöréshez, melynek következményei katasztrofálisak lehetnek.
A dél-olaszországi Nápoly közelében található Campi Flegrei vulkán kérge egyre gyengül, ami „valószínűbbé teszi a kitörést” − állítják egy új tanulmány tudósai, melyről a Space számolt be.
Több mint 1,5 millió ember él a hatalmas föld alatti vulkánkomplexum felett, és félmillió embernek található az otthona a 39 ezer évvel ezelőtti hatalmas kitörés után keletkezett, 11 kilométer hosszú kalderában.
Ez is érdekelhet: Rekordot döntött a tongai vulkán legutóbbi kitörése
Ha a Campi Flegrei megismételné korábbi legnagyobb kitörését, az olvadt kőzetet és vulkáni gázokat lökne a sztratoszférába, 33,5 méter magas cunamikat szabadítana fel, és olyan kén- és mérgező hamufelhőt terjesztene, amely évekre globális télbe taszítaná a Földet − elpusztítva a termést és tömeges kihalást okozva.
Új tanulmányunk megerősíti, hogy a Campi Flegrei egyre közelebb kerül a kitöréshez. Ez nem jelenti azt, hogy a kitörés garantált. A törés repedést nyithat a kéregben, de a magmának még mindig a megfelelő helyen kell felfelé nyomulnia ahhoz, hogy kitörés következzen be
− mondta Christopher Kilburn, a tanulmány vezető szerzője, a University College London földtudományi professzora.
A Campi Flegrei − amelynek jelentése „égő mezők” vagy „tüzes mezők” − 24 kráter kiterjedt, többnyire rejtett hálózata, amely a Vezúvval szemben, Nápoly nyugati szélén lévő hatalmas kalderától a közeli Puzzuoli-öbölig húzódik.
Ha tovább olvasnál: Az egyik legnépszerűbb görög sziget egy aktív vulkán
Bár a Campi Flegrei-t általában szupervulkánként emlegetik, ezt nem sikerült biztosan megállapítani. A szupervulkánok olyan vulkánok, amelyek a legmagasabb erősségű − a vulkánrobbanási indexen 8-as − kitöréseket képesek produkálni, és eközben több mint 1000 köbkilométernyi anyagot taszítanak ki.
A Campi Flegrei eddigi legnagyobb kitörése azonban legfeljebb 285 köbkilométernyi anyagot lövellt ki, ami a még mindig katasztrofális 7-es kategóriába sorolja. A kitörés felhőjében felszabaduló egyik veszélyes kémiai elem a fluor, amely megfelelő mennyiségben elpusztíthatja a növényeket és az állatoknál fluorózis nevű betegséget okozhat.
Fotó: Salvatore Laporta/KONTROLAB/LightRocket via Getty Images
A vulkán a 20. század közepe óta kavarog, az 1950-es, 1970-es és 1980-as években megnövekedett aktivitással. Az elmúlt évtizedben kezdődött és jelenleg is tart egy újabb nyugtalansági időszak, amelynek során a vulkán tetején fekvő Pozzuoli város alatt a talaj évente 10 centimétert emelkedett, ami az 1950-es évek óta összesen 4 méteres magasságváltozást jelent. Campi Flegreiben is folyamatosan kisebb földrengések vannak, áprilisban több mint 600-at észleltek, ami megdöntötte a térségben valaha mért legnagyobb havi számot.
A föld alatti erjedést valószínűleg a Campi Flegrei felszíne alatt 3 kilométerrel a kéregbe szivárgó vulkáni gáz okozza, amely szivacsként szívja magába a földet. Ennek hatására a kéreg megnyúlik, meggörbül és megcsúszik, ami földrengéseket okoz a felszínen. Ha elegendő vulkáni gáz kerül a kéregbe, az általa biztosított hő és nyomás a „kritikus gázmentes nyomás” fölé nyomhatja a kőzeteket, ami felszakítja azokat, és repedést nyit az alatta lévő magma számára, amely kitör.
Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a gigantikus kitörés elkerülhetetlen. Ehhez a gázoknak gyorsabban kell felhalmozódniuk, mint amilyen gyorsan el tudnak távozni, és a magmának is gyorsan kell tudnia mozogni a kéregben, ahol egy repedés keletkezett – ám ezeket a tudósok a kitörésig nem tudhatják biztosan.