Napjainkban már nem csak tehéntejjel készül a kávé, hiszen megannyi növényi alapú variáció is elérhető a piacon. A legtöbben pedig azért egészítik ki a fekete italt tejjel, hogy az kiegyensúlyozza és megédesítse a kávé kissé kesernyés ízét. De melyik a legjobb választás egy krémes lattéhoz?
A krémes textúra és a természetes édesség mellett a tejeskávé-művészet is nagy szerepet játszik abban, hogy a tej alapú italok miért ennyire népszerűek. Mivel azonban egyre többféle tej érhető el a piacon – beleértve a növényi alapú opciókat is –, kihívást jelenthet, hogy melyik tejfajták a legalkalmasabbak a latte arthoz.
Ez is érdekelhet: A kávé valóban árt a fogaidnak? A fogorvos szerint ezzel a trükkel hófehér marad a mosolyod
A legtöbb barista még mindig tehéntejet használ – és levegőt. A mikrohab kialakulásának ugyanis elengedhetetlen kelléke a levegő. A tehéntej olyan fehérjéket tartalmaz, mint a tejsavó vagy a kazein. A levegő hatására ezek a fehérjék, illetve a többi összetevő elkezdenek feloldódni. Így a barista bizonyos mértékig kontrollálni tudja a tej állagát.
Ahogy a tej melegedni kezd, az olyan cukrok, mint a laktóz lebomlanak. Az ital édessége ennek köszönhető. Ezzel párhuzamosan a tejfehérjék hidrofób (vízhez nem kötődő) végei „bevonzzák” a légbuborékokat, hidrofil (nedvszívó) végei pedig kapcsolódnak a vízmolekulákkal. Ennek köszönhetően egy stabil membrán keletkezik, ami bezárja a légbuborékokat és úgynevezett mikrohabok létrejöttét eredményezi. Nem utolsó sorban pedig a tejben lévő zsiradékok fokozzák annak ízét és krémesebb, selymesebb állagot alakítanak ki – írja a Vince.
A tehéntejjel a legegyszerűbb dolgozni. A textúrát tekintve ennek használatával érhető el a legjobb eredmény.
A 3 százalékos vagy a 3,8 százalékos zsírtartalmú tejben található zsir megkönnyíti a selymes állag elérését, ezzel együtt pedig a latte art elkészítését is. Az alacsony zsírtartalmú és laktózmentes tejekkel kicsit nehezebb dolgozni.
A növényi tejeknek számos fajtáját ismerjük, viszont mindegyik kissé másképp viselkedik. Egyesekkel jó vigyázni, ugyanis savanyúbb vagy a világosabb pörkölésű kávékhoz hozzáadva összeállhatnak, kicsapódhatnak. A szakértők szerint a növényi tejek közül a zabtejjel lehet a legegyszerűbben dolgozni.
Alacsony zsírtartalma miatt viszonylag nehéz mandulatejjel sima, krémes állagot elérni. Ebben az esetben a baristáknak érdemes egyszerűbb mintákra törekedniük. A szójatej esetében pedig célszerűbb több levegőt juttatni a folyadékba, hiszen így javítható mind az íz, mind a textúra.
Olvasd el ezt is! Öt termék igazi kávérajongóknak
De azt sem szabad elfelejteni, hogy a különböző márkák másképp reagálnak a hőre. Más-más hőmérsékleten kell ezért dolgozni velük. Viszont általánosságban elmondható, a növényi tejeket nem érdemes 55°C fölé forralni és javasolt alacsonyabb hőmérsékleten kezelni őket, a tehéntejjel ellentétben.