Bármikor jobb, mint soha, de az új kutatások szerint a vércukorszint szempontjából előnyösebb, ha a napnak egy adott szakaszában szakítunk időt az izzadásra.
Bár azt gondolhatnánk, hogy ez csak a cukorbetegségnek kitett emberek számára fontos, valójában mindenkinek érdemes rá odafigyelnie. Normális körülmények között a szervezetünk képes arra, hogy a vérből cukrot juttasson a sejtjeinkbe. Ám amikor a vércukorszint magas, a hasnyálmirigyünk inzulint választ ki, amely arra figyelmezteti a szervezetünket, hogy szívja fel a vérben lévő glükózt, és azt használja energiaként, vagy a májban tárolja későbbi üzemanyagként. Ez a folyamat csökkenti a vérben lévő cukor mennyiségét és biztosítja a kiegyensúlyozott, tartós energiaszintet reggeltől estig.
Ez is érdekelhet: Egy egyszerű élelmiszerrel könnyen elkerülhetjük a cukorbetegséget
A prediabéteszben vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyének esetében az inzulinrezisztencia megváltoztathatja a szervezet vércukorszintre adott válaszát; a sejtek nem reagálnak tovább az inzulinra, és a glükóz a sejteken kívül marad. Ennek eredményeként a vércukorszint magas marad.
Egy új tanulmány szerint azonban a mozgás ideje is szerepet játszik ebben a folyamatban. A délután vagy este, ideális esetben dél és éjfél között végzett fizikai aktivitás jelentősen csökkentheti az inzulinrezisztenciát, és segít a vércukorszint szabályozásában, mint a délelőtti testmozgás.
A Netherlands Epidemiology of Obesity tanulmány egy olyan 45 és 65 év közötti felnőttek adatait tartalmazó adatbázis, akiknek a testtömegindexe 27 vagy annál nagyobb.
A kutatáshoz a tudósok meghívtak minden olyan résztvevőt, akinek a testmérete reprezentatív volt; azaz 6700 résztvevőt. Mindegyiküknél fizikális vizsgálatot végeztek, amelynek során vércukormintát vettek, és kérdőíveket töltettek ki az életmódjukkal kapcsolatban.
Olvasd el ezt is: 5 pozitív egészségügyi hatás, amit a cukorbevitel csökkentése okozhat
Ebből a csoportból a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 955 embert, akik négy napon és éjszakán keresztül gyorsulásmérőt és pulzusmérő készüléket viseltek, hogy nyomon kövessék az aktivitási szintet és az általános mozgásmintákat. A testmozgás időzítésének kategorizálásához a tudósok a napot hatórás blokkokra osztották:
- reggel 6 órától délig
- délutántól délután 6 óráig
- 18 órától éjfélig
A tudósok az aktivitáskövetők alapján minden egyes résztvevőt aszerint soroltak be a blokkok egyikébe, hogy mikor végezték a legtöbb fizikai aktivitást.
Fotó: Shutterstock
Azoknál, akik délután mozogtak, 18%-kal csökkent az inzulinrezisztencia, az esti aktivitás pedig 25%-os inzulinrezisztencia-csökkenéssel járt. Az egész napra elosztott vagy a csak reggel végzett mozgás nem volt hatással a máj zsírtartalmára és az inzulinrezisztenciára, míg a délutáni és esti testmozgás igen.
Az inzulin vércukorszint-szabályozásra gyakorolt hatásán kívül a glükóz a testmozgáson keresztül tud a sejtekbe jutni. Az izmoknak viszont energiára van szükségük ehhez. Ahhoz, hogy elég energiát kapjanak, a szervezetünk lehetővé teszi, hogy a glükóz becsússzon az izomsejtekbe.
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan tudjuk, miért mutatott jobb eredményt a délutáni és esti testmozgás, mint a reggeli. Azt sem sikerült még bebizonyítaniuk, hogy a testmozgás reggelről délutánra vagy estére való áthelyezése vajon javítja-e az aktivitást.
Forrás: Eating Well