„Az élet Sport, kell hozzá energia!” − mostanában ezzel motivál az Edző. De volt, amikor inkább az agy beindítására, az unalom legyűrésére, még régebben munkára és harckedvre buzdítottak a kis zöld rudacska szlogenjei. Felgöngyölítettük a Sport szelet idáig vezető „energikus” útját.
A Sport szelet – vagy akkori nevén MKH Sport szelet − márka 1953-ban született meg, a Népstadion megnyitásakor, augusztus 20-án robbant be a köztudatba. Az MKH a névben onnan származott, hogy az 50-es években az országot irányító Magyar Dolgozók Pártja elindította a „Munkára, harcra kész!” kampányát, amelynek célja a tömegjellegű testedzés meghonosítása volt. A kampány különböző sportágakból álló összetett próbákra épült, amit a rendszeres testmozgás, testnevelés reformja mellett egyfajta katonai kiképzésnek is szántak. Ebben a sportközpontú időszakban indult útjára és vált sikeressé a Sport szelet, ami mozgásnépszerűsítő promóciós szerepet is betöltött.
Sport szelet gyártó csoda brigád
A legelső csoki 25 grammos volt, rumos, kakaós, étbevonattal készült szelet, amit kezdetben impregnált alufóliába tekertek, és zöld papírba csavartak. Egyes vélemények szerint a zöld színt a Fradi támogatása miatt választotta az akkori gyártó, a Csemege Édesipari Vállalat, de ez inkább amolyan városi legenda.
A Budapesti Csokoládégyárban (az államosítás előtti Stühmer-gyárban) készült, itt gyártották például a Zizit és a Tibi csokit is — akkoriban ez egy igen modern gyárnak számított.
1954-ben többek között a Forradalom ifjúsági brigád vonta be csokoládébevonóval a terméket. De hogyan dolgozott a 145%-os teljesítményű csapat?
Róth Judit adagoló fakanala grammra egyenlő súlyú csokoládét tesz a lapokra, amelyeket Csapó Anna forgató tesz elébe. Simon Bori brigádvezető a kés lapjával szétsimítja a csokoládét, Tóth Ferencné pedig halomba rakja — száradni.
A Sport szelet gyártása tehát az első évtizedekben kézműves jelleggel, úgynevezett keretbe kenéssel zajlott: az elsimított, lehűtött lapokat csokoládéval vonták be, a darabolást húros vágóval végezték. A gyártásához tejszín fondant-t használtak, vagyis többféle tejzsiradékkal tették selymesebbé az alapfondant kemény, törős, roppanós jellegét. A csokoládés massza nem kakaóporból, hanem kakaópogácsából – a kakaóbab pörkölt, hántolt magbelsejével, magasabb kakaóvaj tartalommal – készült, ízét a rumaroma határozta meg.
A szóbeszéddel ellentétben a szeletnek soha nem volt alkoholtartalma.
Arra, hogy már kezdetben is nagyon népszerű csemege volt, ez az 1954-es idézet a bizonyíték, amit egy lelkes olvasó írt a Belkereskedelem című lapnak:
Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, hogy továbbítsák az eladók és a fogyasztók kívánságát a Budapesti Csokoládégyárnak: gyártsanak többet a „Sport“-szeletből. Ez a legkeresettebb darabáru, mégis ebből kapunk legkevesebbet.
Diszkoszvetőt a rumos csokira
Az 1956-os forradalom az MHK-t is a süllyesztőbe küldte, a Sport szelet viszont túlélte a történelmi viharokat, népszerűsége töretlen maradt. Sokak által jól ismert dizájnját 1960-ban nyerte el, akkor került a csomagolásra a diszkoszvető. Hogy ki volt az ötlet gazdája, azt nem tudjuk, de hogy kiről mintázták az atlétát azt annál inkább. Szécsényi Józsefről, a magyar diszkoszvetés kiemelkedő alakjáról, az 1960-as olimpia – legjobb európaiként – negyedik helyezettjéről. A csokipapírra nyomott figurát az 1960-as, 58.26 méteres dobásáról készült fotó alapján készítették el.
Csapattársai, barátai utóbb kapacitálták, járjon utána a jogdíjnak, de őt nem ez érdekelte.
Az ötvenes évek végén a finomság 1,80 forintba került. A Sport szelet 25 g-os verziója ma is kapható, és a csomagolása is nagyon hasonlít az eredetire.
Fotó: MTI
A fogyasztók sport-csoki igényét ki kell elégíteni
Az 1956-os forradalom után a gyártás MHSZ Sport szelet néven folytatódott a Budapesti Csokoládégyárnál. 1957-ben Gól néven – nem hosszú időre – bevezettek egy hasonló, 20 fillérrel drágább terméket, ez azonban nem lett olyan népszerű, és minőségben sem vetekedhetett vele, amiről az újságok is beszámoltak:
Nem szüntették meg a Sport szelet gyártását, de annak keresettsége miatt a kereskedelem és a fogyasztók igényét nem mindig tudják kielégíteni. A minőségi vizsgálat is megállapította, hogy a Gólszelet minősége nem azonos a Sport szeletével.
Többféle névötlet is felmerült ebben az időben, a Toldi-szelettől kezdve az Ifjúsági sport-szeleten át egészen a sport-csokiig, ahogyan a köznyelv emlegette az élelmiszerboltba betérve.
A Sport szelet a 70-es évek végére olyan népszerűvé vált, hogy a kereslet kielégítéséhez már a gyártóegységek vezetői is beálltak dolgozni. Sőt harmadik műszakban még az osztályvezetők is csokoládét készítettek. Ekkoriban még mindig kézműves termék volt a Sport szelet, így nagyjából minden kézzel készült a gyártási folyamat során.
1981-ben már a Kalocsai Sütőipari Vállalat is beszállt az olcsó és népszerű termék gyártásába, hogy a fogyasztó igényeket ki tudják elégíteni: évente ezer tonnát gyártottak.
Mi kerülhet rajta többe?
A szocialista időszak egyik kedvenc témája volt az áremelés, esetleg rejtett árdrágítás. Ez alól a Sport szelet sem volt kivétel. Aztán egy szép napon se szó, se beszéd, megint eltűnt a megszokott Sport szelet, majd menten meg is jelent egy másik, amit már Maxi Sport szeletnek hívtak. Ahogy akkoriban írtak róla a kissé csalódott hangok az újságok hasábjain:
Ezen a Maxin egy még izmosabb diszkoszvető áll, bőszen veti ő is a diszkoszt, ám mintha kissé meghízott volna. Ez a szelet már nincsen alufóliába csomagolva, hanem csak papírba, igaz a papírt mind hosszában, mind pedig a két végén különleges gépi eljárással ragasztva zárták, eleget téve emigyen a higiénia követelményeinek. A Maxi súlya 33 g, ára pedig 2,80 Ft.
1983-ban ismét lehetett kicsit háborogni a Sport szelet kedvelőknek, ugyanis a normál méretű ekkor már 2,40 forintba került, a Maxi pedig már 3,50 forintba. De a „bűn bizonyítékát” még így is egyik napról a másikra mind egy szálig eladták.
Egy kis Jamaica
A rendszerváltást követő privatizáció során, 1992-ben először a Stollwerck lett az addig állami tulajdonban lévő Csemege Édesipari Vállalatot tulajdonosa, majd 1993-ban megvásárolta a Kraft Jacobs Suchard Kft.
Ekkor változtatták meg az édesség arculatát: bár a zöld és sárga szín maradt, a diszkoszvetőt száműzték a csomagolásról.
A 90-es évektől a rajongók nagy örömére megjelent a Sport szelet XL, 2002-től pedig a Sport szelet XXL is, ami kétszer akkora mint az eredeti volt, és rendelkezett tejcsokis és fehércsokis változattal is. Később újabb változatok is megjelentek karamellel, mogyoróval, sőt 2005-ben a szelet jégkrémváltozata is forgalomba került. A termék gyártása 2004-től Szlovákiában történik.
Ebben az időszakban ismerhette meg a magyar közönség a rasztahajú, segítőkész jamaikai srácot, aki minduntalan bajba sodorta a körülötte lévőket. A vele készült reklámokra valószínűleg a fiatalabb generáció is emlékszik. Érkezett vele az új szlogen is: „Sport szelet. Ha kell egy kis energia!” Érdekesség, hogy a videót eredetileg a norvég Mars csokoládé, a Japp népszerűsítésére forgatták, onnan származik az ötlet.
Új szlogenek, régi íz
A Kraft Foods 2012-es kettéválásával a Mondelēz International kapta meg a Sport szeletet. Az elmúlt években nagyon profivá vált a márka kommunikációja. 2008-ban levetítettek egy nosztalgiafilmet is „Az energia nem vész el, csak átalakul” szlogennel. A 2009-es reklám pedig biztosan mindenkinek a fejében van, amikor szegény Péter nem emlékszik a lány nevére, de a Sport szelet beindítja az agytekervényeket: „Sport szelet, indítsd be az agyad!” 2012-ben elindították az unalom ellen küzdő Sport szelet kampányt, amelynek kapcsán rengeteg mókás videót, reklámot forgattak. Majd 2015-től kezdődött a máig tartó új korszak.
Edző bá’ nem hagy a slamasztikában
Bár a Sport szelet piacvezető a szeletes csokoládék kategóriájában, a jelenlegi, idősebb korosztályú fogyasztók egyre kisebb vásárlóerővel rendelkeznek, ezért az édesség a fiatalabb, jóval nagyobb édességvággyal bíró korcsoportot célozza. Számukra viszont a márka nem elég trendi, öreges, poros, ezért egy felrázó kampányra volt szükség, ahol a fiatalok érdeklődését felkeltik. Ez sikerült is! Egyik legjópofább, legviccesebb magyar reklámsorozat a Sporté.
A célcsoport számára az élet olyan, mint egy sport – így született meg 2015-ben az „Az élet Sport, kell hozzá energia!” kreatív platform és fő karaktere, aki motivál, átlendít minket a nehezén, vállon vereget, de ha kell beszól, vagy lekever egy apai pofont. Ő a Ron Swanson-hasonmásnak is beillő Edző – Mészáros Máté hibátlan alakításában –, aki a sportpályákról ismerős okosságaival támogat. Az online reklámfilmekben kifejezetten olyan szituációk és kihívások szerepelnek, amelyekkel a célcsoport valóban találkozik.
Közben magáról az edzőről is rengeteg apróságot megtudunk, például, hogy a csajozást még a coacholásnál is fontosabbnak tartja.
„Minden negyedik nyer”
A koronavírus időszaka és az e-kereskedelem terjedése nem kedvezett az olyan, általában impulzív vásárlással beszerzett termékeknek, mint a szeletes csokoládék.
A fogyasztók árérzékenysége a válság hatására tovább mélyítheti a szakadékot, ám az olyan tradicionális, már-már „történelmi múlttal” rendelkező, ár-érték arányban kiemelkedő márkák, mint amilyen a Sport is, hamarosan újra növekedési pályára állhatnak. A Sporttal minden évben megrendezzük a „minden negyedik nyer” országos fogyasztói promóciónkat is, mely továbbra is nagy sikernek örvend
– nyilatkozta bizakodva Szécsényi Judit márkamenedzser a Trade Magazinnak (szeletes termékek, Mondelēz Magyarország, Csehország és Szlovákia).
A rum ízvilágú termékek mellé új, limitált kiadású ízeket is rendre piacra dob a gyártó, amivel egyrészt meglepik a Sport-fogyasztókat, másrészről terjeszkedni tudnak azok körében, akik nem vagy csak ritkán választják a Sport szeletet. Így került be állandó választékukba a 2018-ban limitáltként piacra hozott kókuszos-karamellás ízű Sport Kókuszduó például, vagy most a legújabb változat, az ostyás formátumú Sport Ziccer.
Források:
- Belkereskedelem, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
- Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)
- Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)
- Figyelő, 1981. július-december (25. évfolyam, 26-53. szám)
- Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)1983-05-20 / 20. szám
- Forbes, 2017. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)
- A Sport szelet
- Egy csokoládészelet, amibe politikai célokat csomagoltak évtizedekkel ezelőtt
- Professzor a csokipapírról – Szécsényi József, a Sport szelet diszkoszvetője
- Sport szelet – Az Edző
- Szeletesek jó szélben