Időszámításunk előtt 210-ben hunyt el Kína első császára, Csin Si Huang-ti. A halálos csapdák, valamint a higanymérgezés csak néhánya azoknak az okoknak, melyek megakadályozták eddig a tudósokat, hogy feltárják az egykori uralkodó sírját.
Az távol-keleti állam egyik legjelentősebb régészeti leletére 1974-ben találtak a Senhszi nevet viselő tartományban. A felfedezést pár földműves tette, akik először csak pár agyagfigurára lettek figyelmesek.
Ezt követően kezdődtek meg az ásatok, mely során gödrök tucatjait tárták fel a régészek. A mélybe tekintve megdöbbentő látvány fogadta őket: több ezer életnagyságú, katonákat és harci lovakat ábrázoló agyagszobor tárult a szemük elé – írja a Jerusalom Postra hivatkozva a HelloMagyar.
Ez is tetszeni fog! Másfél évszázada vitatkoznak a régészek, mégis alig tudnak valamit erről a gömbről
Az agyaghadsereg minden valószínűséggel Csin Si Huang-ti mauzóleumának védelmére szolgál, amely a felfedezés helyétől mintegy 1,5 kilométerre található. Bár a régészek megtehették volna, hogy feltárják az egykori uralkodó sírhelyét, ezt végül nem tették meg. Ennek legfőbb oka, hogy nem szerettek volna kárt tenni a sírban.
Még ma is, közel 50 évvel a felfedezést követően, a császár nyughelyéhez való hozzáférés egyetlen módja a helyrehozhatatlan károk kockázatával járna.
Mi lehet akkor a megoldás?
A tudósok ma már a kevésbé invazív megoldásokban gondolkodnak. Ilyen például a möun-tomográfia, mely során egy adott tárgyon áthaladó müonok (a földi légkörben keletkező elemi részecskék – a szerk.) száma alapján képes meghatározni a tárgy belsejének sűrűségét, hasonló elven ahhoz, ahogy egy röntgenkészülék is működik.
A lehetséges károkon kívül azonban súlyosabb és közvetlenebb veszélyeket is rejthet magában a sír feltárása. Az ókori kínai történész, Sze-ma Csien egyik esszéjében arról ír, hogy a sírboltot csapdákkal szerelték fel, amelyek célja, hogy elriasszák a betolakodókat.
Figyelmedbe ajánljuk! Kvíz! Történelem-rajongó vagy? Lássuk, hogy mennek az évszámok!