Ha október, akkor halloween, legalábbis az amerikaiaknak biztosan. Habár Magyarországon is próbálkoznak és az érdeklődés egyre intenzívebb, még közel sem olyan népszerű, mint az angolszász területeken. A töklámpás elengedhetetlen kelléke, a tökfaragás mögött álló legenda pedig igazán érdekes.
A legenda szerint Fukar Jack meghívta az ördögöt egy italra, de Jack nem akart fizetni az italért, ezért meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát érmévé. Így ahelyett, hogy megvette volna az italt, zsebre tette az érmét, és egy ezüstkereszt közelében tartotta a házában, megakadályozva ezzel, hogy az ördög újra alakot öltsön.
Ezután pedig próbáltak egyességre jutni. Jack megígérte az ördögnek, hogy elengedi, ha egy évig békén hagyja őt, de ezt is csupán akkor teljesíti, hogyha majd egyszer meghal, nem követeli a lelkét.
Egy év múlva ismét rászedte az ördögöt, hogy hagyja békén, és ne akarja üldözni a lelkét.
Amikor Jack meghalt, Isten nem akarta, hogy egy ilyen fondorlatos ember a mennybe kerüljön, az ördög pedig hűen a szavához, nem engedte be a pokolba. Ekképpen úgy küldték el az éjszakába, hogy csupán egy égő szén világította meg „végső útját”.
A szenet egy kivájt répába helyezték, és a legenda szerint azóta is a földön kóborol a lelke. Írországban és Skóciában az emberek répából, céklából és burgonyából kezdték megalkotni a saját „Jack-lampionjaikat”. A hagyomány a bevándorlókkal együtt az Egyesült Államokba is eljutott, és az emberek az Észak-Amerikában őshonos sütőtököt kezdték használni lámpásként.