A 2019-es Notre-Dame-i tűzbaleset a régészek számára egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy bepillantsanak a műemlék történetébe.
A híres székesegyház évszázadokig rejtett részeit most szétszedik és újra összerakják, így a szakemberek alaposabban megvizsgálhatják a 132 méter magas műemlék rejtélyeit.
Ez a magasság, mint kiderült, nagyrészt a vasnak köszönhető, amely az építmény „ereiben folyik”.
A régészek a katedrális különböző részein fémkapcsok ezreit tárták fel, amelyek közül néhány az 1160-as évek elejéről származik.
A leletek arra utalnak, hogy a vas kiterjedt használata a falazatban nem olyan modern, mint azt a szakértők egykor feltételezték. A Notre-Dame-on dolgozó középkori építészek már jóval azelőtt alkalmazták ezt a technikát, hogy a 19. században megkezdődtek volna a helyreállítási munkálatok.
A Notre Dame ma már kétségtelenül az első ismert gótikus katedrális, ahol a vasat tömegesen használták a kövek kötésére, mint építőanyagot
– állapították meg a Párizsban dolgozó régészek.
Ez is érdekelhet: Kiderült, mikor nyit újra a 4 éve leégett Notre-Dame
Notre-Dame repair reveals another historic first: 800-year-old iron reinforcements. Iron staples were used to reinforce the structure of the building. You’d need a huge staple puller to get those staples out though!!! https://t.co/0GYsY8OXrV pic.twitter.com/u4VG7wGMXj
— Dwight Miller (@navvet96) March 16, 2023
A kutatócsoport becslése szerint a Notre-Dame-ban talált vasszerkezeteket két évtizeddel a franciaországi Soisson székesegyház, és négy évtizeddel a Bourges-i székesegyház előtt tervezték. Eddig mindkét gótikus épületet a rendszerszerű vasfalazás első példáinak tartották.
Így tehát kijelenthető, hogy a Notre-Dame építésével eredetileg megbízott építész egyértelműen megelőzte a korát.
A megerősítések nyilvánvalóan beváltak, és úgy tűnik, hogy a későbbi építészek a 13. században is követték ezt a metódust, amikor a székesegyházat különböző javításokkal egészítették ki.
A 19. században a Notre-Dame-ban több restaurálási munkát hajtottak végre, és ezek során vasláncokat és kötélrudakat alkalmaztak.
A szakértők hagyományosan azt feltételezték, hogy a vaskarfákat csak ezeknél a modernebb korszerűsítéseknél használták.
A Notre-Dame-székesegyház legutóbbi restaurálása azonban új megvilágításba helyezte a gótikus építkezés kezdeteit, ami a kőművesmesterek gondolkodásának jobb megértéséhez vezet.
Fontos megjegyezni, hogy a középkori kapcsok kémiai elemzése azt sugallja, hogy több különböző forrásból származnak, és általában hegesztették őket.
Lehetséges tehát, hogy a 12. században a középkori nagyvárosban virágzó piaca volt az új és újrahasznosított vasaknak. A történelmi dokumentumok ugyanis arra utalnak, hogy a 12. és 13. században megadóztatták a vasimportot.
Ahogy a Notre Dame-on folytatódnak a javítási munkálatok, a kutatók remélik, hogy többet tudnak meg ezekről a középkori építőkről, és arról, hogy egykoron hogyan szerezték be az anyagokat, és miként rakták össze ezeket a szerkezeteket.
Forrás: Science Alert
NYEREMÉNYJÁTÉK! Fizess elő most a Hamu és Gyémánt magazinra, és legyen tied nyereménykönyveink egyike, vagy egy 2 főre, 2 éjszakára szóló wellnesshétvége a harkányi Dráva Hotelbe! Az előfizetői oldal eléréséhez kattints IDE, a játékszabályt pedig erre linkre kattintva éred el!
