Bár a történelemkönyvekből számos elhúzódó háborús konfliktust ismerünk, létezik azonban olyan, hogy két ellentétben álló állam között hamar eldől, ki az erősebb. Ilyen volt az Egyesült Királyság és a Zanzibári Szultánság 1896-os esete is, akik kevesebb mint egy óráig álltak háborúban egymással.
A kelet-afrikai területek és kereskedelmek feletti ellenőrzésért a brit és a német birodalom viaskodott egymással a 19. század utolsó évtizedeiben. Végül az 1890-es Heligoland-Zanzibár szerződés eredményeként előbbi hivatalosan is fennhatósága alá vonta Zanzibárt.
Ez is érdekelhet: 335 évig tartott a háború, amiről a felek szinte nem is tudtak
A helyi urak azonban nem voltak kibékülve az ellenfél azon szándékával, miszerint a britek fel akarták számolni a régióban a rabszolgaságot. Emellett a vezető réteg azt sem nézte jó szemmel, hogy Khalifah szultán földet adományozott a hódító európai világhatalomnak.
Az uralkodó 1896-ban bekövetkezett halála utódlási vitát szült, a trónra végül – a britek jóváhagyása nélkül – Khalid bin Barghash szultán került. Ennek következtében Harry Rawson ellentengernagy és Lloyd Mathews dandártábornok vezetésével megtámadták a zanzibári uralkodó csapatait.
Ezt is olvasd el! Tíz hátborzongató történelmi tény, amit nem tanítottak az iskolában
Gyors bombázás vette kezdetét, amely során felgyújtották a palotát és ellehetetlenítették a védekező tüzérséget. A zanzibári királyi jacht, a HHS Glasgow is elsüllyedt az akcióban – olvasható a HelloMagyar cikkében.
A konfliktus mindössze 38-45 percig tartott a feljegyzések szerint – köszönhetően főleg a hatalmas technológiai különbségeknek. Az ütközetben közel 500 zanzibári halt meg, míg a támadó oldalon mindössze egy katona szenvedett sérüléseket.
A háború után a britbarátnak tartott Hamoud bin Mohammed szultánt tették a régió báburalkodójává, aki ténylegesen eltörölte a rabszolgaságot.
A brit fennhatóság pedig egészen 1961-ig tartott, három évvel később egyesült Tanganyikával, így jött létre a ma is létező Tanzánia.
Fotó: Ben Preater /Unsplash
